Ugrás a tartalomhoz

EU Kiválósági KözpontISO 9001

ERCIMW3C MemberFraunhofer Projektközpont

Hírek

Úton a nemzeti laboratóriumok felé

2008. March 27. 12:19

 

Az MTA megújuló intézményhálózatában fontos szerep juthat majd a nemzeti laboratóriumoknak. A beérkezett 17 közül hat koncepció részletes kimunkálását támogatták a döntéshozók, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére 50-50 millió forint áll rendelkezésre. A tervek szerint az MTA által felkarolt nemzeti laboratóriumok az Európai Technológiai és Innovációs Intézethez tervezett magyar hozzájárulás alapját alkothatják. 

Korábban már hírt adtunk arról, hogy az MTA megújuló intézményhálózatában milyen szerepet tölthetnek be a tervezett nemzeti laboratóriumok. A munka elkezdődött: Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke levélben kérte az intézetigazgatókat, hogy terjesszék elő a nemzeti laboratóriumokkal kapcsolatos elképzeléseiket. Iránymutatásként felsorolta azon követelményeket is, melyeket célszerű volna betartani minőség, méret és felszereltség tekintetében.

Eszerint a nemzeti laboratóriumok kialakításakor olyan kiváló kutatóintézmények élveznek előnyt, melyekben nemzetközileg versenyképes színvonalú infrastrukturális háttér áll rendelkezésre, emellett alkalmasak szakterületi, regionális tudásközpont funkciójára. Fontos szempont, hogy a tudásközpont a vállalkozói tőkebefektetések számára vonzó tudományterületeken jöjjön létre, illetve hogy bennük multidiszciplináris partnerintézmények közreműködésével kritikus tömegű kutatógárda legyen kialakítható. Az intézetnek részletes kutatási programmal, valamint professzionális menedzsmenttel is kell rendelkeznie.

A nemzeti laboratórium elnevezés többet kell jelentsen egyszerű címnél: az akadémiai és az Akadémián kívüli érdekek harmonizálását, a kutatóintézetek és a potenciálisan együttműködő egyetemek támogatását kell elérnie. Az intézményhálózat új elemének a hazai és nemzetközi tudományos és gazdasági szektorral szorosan együtt kell működnie azért, hogy a közösen végzett kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és kutatási-képzési tevékenységük során kereskedelmileg is hasznosítható eredményeket produkáljanak.

Az elnöki felhívásra tizenhét koncepció érkezett az akadémiai kutatóintézetektől. Az elképzeléseket hat akadémikus név nélkül véleményezte, majd az MTA elnökéből, Pléh Csaba főtitkárhelyettesből és Hámori József alelnökből álló háromtagú bírálóbizottság értékelte a koncepciókat. A bírálók az anyagi lehetőségek figyelembe vételével a magas színvonalú elképzelések közül az alábbiakat támogatták:

A hat koncepcióhoz megvalósíthatósági tanulmány készül, ehhez az MTA vezetése 50-50 millió forintot biztosít. A tanulmányok elbírálása után döntenek a létrehozandó tudásközpontokról. A koncepciókhoz készült rövid annotációkkal az MTA elnöke felkeresi a kormány képviselőit, hogy a project támogatásáról győzze meg őket.

A folyamatra kedvező hatással lehet, hogy az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el az Európai Technológiai és Innovációs Intézet (ETI) megalapításáról. A tervek szerint az MTA által felkarolt nemzeti laboratóriumok az ETI-hez tervezett magyar hozzájárulás alapját alkothatják.