Killtsmegnyit
Andrs Edit
Melyik az igazi?
Vintage Gal̩ria, 2004. februr 25 - mrcius 26.
Mr a killts cme is - Melyik az igazi? - vlasztsra k̩nyszert, de az m̩g inkbb, hogy a killtsnak is van - egyelre virtulis - prdarabja a Karton gal̩riban narck̩pek cmmel. Amott csupa ni szerepmodell a țmegkult̼ra hordal̩kbl, emitt majdnem csupa f̩rfi hasonl mert̩sbl. Teht a f̩rfi-n si ellent̩tprjnak vizualizlsrl, s ilyet̩n r̦gzt̩s̩rl, ̼jra megerst̩s̩rl lenne sz? Avagy a vizualits ltal is sulykolt, annak is kev̩ss̩ ̩rt̩kelt alv̩g̩rl val identifikcis mintk, kulturlis klis̩k elsorolsrl? Ha belegondolunk, hogy v̩rbeli fotssal van dolgunk, aki kv̹lrl-bel̹lrl ismeri ̩s hasznlja a fot lehets̩geit ̩s nyelv̩t, s ha m̩g azt is szmba vessz̹k, hogy a fot, mint m̩dium mr j ideje elvesztette valsg-dokumentl patinjt, akkor aligha hihet̹nk az els olvasatnak. M̩g akkor sem andalodhatunk el az si, ̦r̦k ellent̩tek avagy a mindk̩t plust magba foglal kozmikus egys̩g szellemi renyhes̩gre szlt alapt̩zis̩n, mondhatni, k̦zhely̩n, ha az alkalmazott fottechnikai eljrs is a k̩t nem ltal birtokolt terek megosztottsgt ersti: a nk negatvba forgatva jelennek meg, a f̩rfiak pozitv llsban.
Eperjesi ̪gnes intervencija a negatv ltal feltrt m̦g̦ttes valsgba, az ill̼zik, k̩pzelg̩sek birodalmba nem ̼j kelet, a csecsemk̩pektl, az ̼jrahasznostott k̩peken t az narck̩pekig terjed. Maga a technikai eljrs sem ̼j kelet, eg̩szen a 19. szzadi ̼gy nevezett szellemfotkig ny̼lik vissza, s mindannyiszor visszat̩r, amikor a fizikai valsg, a materilis l̩tez̩s nem tesz megragadhatv jelens̩geket, vagy amikor ig̩ny tmad a hiny felt̩rk̩pez̩s̩re. A 19. Szzadi szellemfot a vallsos vilgk̩p erzija ̩s annak szmos funkcijt majdan kivlt pszichoanalzis k̦z̦tt tmadt r̩sbe nyomult be, amennyiben vigaszt ny̼jtott a gyszol szmra egy olyan f̩nyk̩p r̩v̩n, amely lthatv tette - mintegy bizonytotta - az elhunyt kedves k̩p̩t / l̩t̩t, m̩gha csak szellemformban is. No de mif̩le szellemek ks̩rtenek Eperjesi ̪gnes k̩pein? A negatvba forgats az eset̩ben is eltvolt a realitstl - ha ugyan a fizikai realits az egyetlen realits -, s a mentlis szf̩rban zajl folyamatokat teszi lthatv, jeles̹l az identifikci folyamatnak finom mk̦d̩s̩t. Az narck̩peken a k̩p ̩s a sz̦veg viszonya megfelel a negatv-pozitv tforgatsnak; a sz̦veg hol opponlja a k̩p ltal megid̩zett ill̼zit, hol rlicitl arra, hol pedig felmutatja a k̹lsleg k̦zvettett szerepmodellekkel val azonosuls fzisait, s olykor m̩g a g̩pezet meghibsodst, a dilemmkat, hrtsokat is lthatv teszi, mik̦zben k̦rbejrja a ni l̩t legtrivilisabb terr̩numait.
Ami a f̩rfi identifikcis s̩mkat illeti, a kulcsot a kakukktojs nfigura ny̼jtja, akirl ki tudja, hogy sr-e, avagy nevet, netn that tekintet̩t k̩sz̹l elrejteni, vagy egyszeren csak a makeup-ot țrli le arcrl ̼gy v̩lv̩n, hogy v̩get̩rt a k̦zszerepl̩s, s țbb̩ nem a tekintet trgya. Nem igen tudunk meg brmi valsgosat is a f̩rfiakrl, hacsak nem a mentlis szf̩rban zajl bonyolult folyamatokban val r̩szv̩tel̹krl egyet, s mst, azt is ni n̩zpontbl. ̪mbtor most mr vatosabbak lehetn̩nk az egyik vagy msik polarits sz szerint v̩tel̩vel.
A Vintage gal̩ria egyik oldaln aktv f̩rfiakat ltunk a maszkulinits civilizlt, modern nyugati kulturlis kontextusba burkolva sportols k̦zben, megszelidtett viadalban. De miv̩gre a viadal? Ha eltekint̹nk a becsomagolstl - megjegyzem, az brk csomagolflikrl valak - nyilvnvalv vlik, hogy mindk̩t hm bel̦v̩sre k̩sz̹l, mik̦zben a nst̩ny m̩rlegeli a nemz̩si es̩lyeket, s az utdok ̩letk̩pess̩g̩t, st a felajzott, vert̩kben ̼sz testtl val fizikai undort is legyzi a c̩l, a szaporods ̩rdek̩ben, vagyis a testi ̩rz̩kel̩s szocializlt korrekcijt is ltjuk. A finomkod, mr-mr feminin mozdulatoktl gyanut foghatnnk, a szemk̦zti oldal ltal megvezetve azonban semmi k̩ts̩g: a f̩rfi potencil, hogy ̼gy mondjam, csorbt szenvedni ltszik. A k̩t kigy̼rt, robosztus f̩rfi figura meg van fosztva f̩rfiassgtl, kasztrlt f̩rfiak, tele s̩r̹l̩sekkel, sebekkel. Nem csak vizulisan, verblisan is kasztrltak, avagy belerokkantak a feladatba, amennyiben az egyik ki is mondja: - "mellettem m̩g magnyosabb lenn̩l", azaz ebbl aztn nem lesz utd. A msiknak pedig hiba van a nyakban bajnoksga bizonyt̩ka, az ̩rem feliratt a bubor̩k sz̦veg̩vel egybeolvasva az der̹l ki, hogy legyen az akr csak egy is, lehetetlent kvnnak tle. Kinek a vgyairl, f̩lelmeirl, szorongsairl rntjk le ht a leplet ezek a k̩pek? Ki akar itt kinek megfelelni? A f̩rfi szmra elrt, s be̩ptett ̩s/vagy rvettett teljestm̩nyk̩nyszerrl lenne sz, netn a biolgiai szerep szk̦ss̩g̩rl, nyg̩rl, vagy taln a megfelel̩sk̩nyszerrel jr szorongsok elbnyszsrl a m̩ly tudatalatti rejtek̩rl? Lehets̩ges, hogy a nkkel kapcsolatos f̩rfi f̩lelmek vizualizlsa zajlik, csak ̩ppen inverzek̩nt az elz szzadv̩g k̩pis̩g̩nek? Ehely̹tt ugyanis nem a n d̩monizlsa (mint femme fatales, vagina dentata stb.) zajlik, hanem a gondosan lczott, tabuk̩nt kezelt f̩rfi f̩lelmek lthatv t̩tele.
Ha msfajta ikonogrfiban kutakodunk, s m̩g azt is szmtsba vessz̹k, hogy a k̩pek țr̦k term̩k csomagolanyagrl valak, tovbb a megfigyel helyzet nrl sem felejtkez̹nk el, akkor akr a kontrolll tekintetet eloroz, s azt az orientlis f̩rfira irnyt ni vgyak kifejez̩se fel̩ is tgthatjuk az interpretcis mezt, ̼jfent visszjra fordtva a kelet nj̩re, s fleg azok megsokszorozsra, a hremre irnyul nyugati f̩rfi vgyfantziit. Igen m, de itt a k̩pzelg̩s trgya az eunuk, a kiher̩lt, k̦ztes nemi identits̼ f̩rfi, aki azonban, mint megtudjuk Ferzn Ozpetek 1999-es Hrem cm film̩bl, jelentsebb - ̩s fleg nknek tetsz - szerelmi teljestm̩nyre k̩pes, mint az egyszeri tallat. ̪ltaluk Eperjesi ̪gnes ̩pp̼gy felmutatja ̩s felforgatja a kulturlis mssgra vonatkoz̼ sztereotpik mk̦d̩s̩t, ahogy teszi a polarizlt nemi identits k̩pzet̩vel. A hatrokat h̼z, statikus ̩s merev szembellts, mondhatnm esszencializls helyett mintegy "akci k̦zben", formlds, ̼jrapozcionls k̦zepette kapja lencsev̩gre az identifikci oda-visszacsatolsokbl ̩ptkez bonyolult mechanizmust. Mert ht a f̩rfiaknl sem tudhatjuk biztosan, hogy vajon a f̩rfiakra vonatkoz ni fantziba pillanthatunk-e bele, avagy a f̩rfi fantzik nbe projektlsba.
s m̩g a megnyit sz̦veg is belek̩nyszer̹lt ebbe a cs̼szklsba, a r̦gztett pozcik feladsba, midn olyasmit is szba kellett hoznia, ami ehely̹tt nem is lthat, ami nem csak egy ms dimenziban, de ms killtteremben is zajlik. Melyik az igazi? -hangzik a k̩rd̩s. Van olyan, hogy igazi? - hangzik a k̩rd̩sbe oltott vlasz.
K̩rem tekints̩k meg mindk̩t killtst, a pozitvat ̩s a negatvat is, ha ugyan az egyik pozitv, a msik negatv.
