A Budapesti 4.
metróvonal
megvalósíthatósági
tanulmánya

Tervezet, készült
1996 októberében.

Várostervezési kérdések

AZ ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV ELÕREHALADÁSA

Az 1996 augusztusi állapotok szerint, további egyeztetést követõen a Fõvárosi Közgyûlés határozatot fogadott el, melyben megerõsítette, hogy a Fõváros és kerületek egyaránt továbbra is az ÁRT tervezetében szereplõ elveket kívánják követni.

A legutóbbi általános területfelhasználási terv az ÁRT részét képezi és ezt elsõ észrevételezésre kiadták a kerületi önkormányzatok számára. Az övezeti rendszer összefüggésében a részletesebb koncepciók és javaslatok (melyek ma már az egész városra kiterjedõ szabályozást jelentenek), késõbb kerülnek közreadásra és várhatóan több észrevételt kapnak.

Az aktualizált Általános Rendezési Terv dokumentációja, mely a legfontosabb közlekedési kérdésekkel is foglalkozik, 1996. júliusában készült el, jelenleg informális úton egyeztetik. Ez a Keleti pályaudvar és Kelenföldi pályaudvar közötti metróvonalat tartalmazza, a Kálvin téren, Móricz Zsigmond téren és Tétényi úton át. Ez az ÁRT területfelhasználási és közlekedési stratégiája kulcsfontosságú elemének tekinthetõ.

Bár az ilyen nyomvonalak pontos elhelyezkedése nem befolyásolja közvetlenül a szélesebb értelemben vett általános rendezési tervkészítést, Kelenföldet kiemelt csomópontnak és P+R parkolóhelynek tekintik. Az 1-es villamosvonal lehetséges meghosszabbítását szintén jelentõsnek vélik, mely kapcsolati és átszállási lehetõséget nyújt Kelenföld, a 3. metróvonal és a 4. metróvonal között a Bartók Béla útnál (dél felé) és a Lágymányosi hídnál.

Általános stratégiai szempontból tekintve a szándék az, hogy a fejlesztést, mely egyébként az agglomerációban valósulna meg, a délkeleti átmeneti zónába vonzzák, jobb tömegközlekedési lehetõségeket nyújtva a XI. kerületen belül és azon át, majd a Dunán keresztül a IX. és XXI. kerület irányába. A jobb tömegközlekedés a városközpont jobb elérését és a rá nehezedõ nyomás csökkenését is szolgálja, valamint hozzájárul a történelmi városmagon kívüli területek, a VIII, IX. és XI. kerület megfelelõ fejlesztési potenciáljának kialakulásához.

KERÜLETI RENDEZÉSI TERVEK AKTUALIZÁLÁSA

A pesti oldalon a VIII. kerület jelenleg nem rendelkezik érvényes rendezési vagy kerületi tervvel. A területre számos, részletesebb szintû terv vonatkozik, ezek azonban már elavultak és új, az egész kerületre kiterjedõ rendezési tervet kell készíteni. Igen hasonló a helyzet a IX. kerületben is.

A XI kerületet illetõen jelenleg készül az új, átfogó rendezési terv. Az elsõ ütem a program készítése, az általános stratégia és a fejlesztés fõ elveinek körvonalazása. A helyi szintû rendezési terven kívül hatvan olyan új, nagyobb léptékû terv van, mely a került egyes fejlesztéseire vonatkozik és részletesebb útmutatást nyújt a városrendezési és szabályozási feladatok megoldásához.

Bár nem lett volna helyes a tanulmány készítése folyamán a kerületekkel tárgyalásokat folytatni, a Fõváros által rendelkezésre bocsátott információk szerint a Kelenföldnél fennálló fejlesztési potenciálon kívül további fejlesztés indítható be a többi állomás környezetében is, Kelenföld és a Keleti pályaudvar között.

A XI. kerületben a tömegközlekedés jobbítását a délnyugati folyosó területén a további növekedési tendenciák és fejlesztés katalizátorának tekintik, mely kiemeli a városközponttal való kapcsolatot és segít annak a magánbefektetõi nyomásnak a kiegyensúlyozásában, mely a városon kívüli fejlesztésekben nyilvánul meg, a Budaörstõl nyugatra található autópálya-csomópontok környezetében.

A pesti oldalon a 4. metróvonal megépítése elõsegíti a fejlesztést, szilárd bázist nyújt a környezeti állapotok javításához és általában támogatja a meglévõ városszerkezet rehabilitációját és színvonalának emelését.

A városrendezési hatások a D. részben az egyéb elõnyök részeként kerültek összegezésre.