A Budapesti 4.
metróvonal
megvalósíthatósági
tanulmánya

Tervezet, készült
1996 októberében.

Közlekedéstervezési feladatok

E fejezetben az utasforgalmi igények jellemzõivel foglalkozunk. A fejezet tartalmazza az állomások funkcionális jellemzõit, a felszíni tömegközlekedési hálózat átszervezésének összefoglaló leírását, végül az utasforgalmi elõrejelzések adatait.

AZ ÁLLOMÁSOK FUNKCIONÁLIS JELLEMZÕI

E bekezdésben az állomások nyújtotta szolgáltatások rövid ismertetése található - helyi jellegû, ráhordó állomás, átszálló állomás - a Kelenföldi pu. - Keleti pu. közötti fõ nyomvonalra vonatkozóan, valamint a Kelenföldön túl tervezett meghosszabbításra.

Három állomás különösen figyelemre méltó - A Kelenföld és Keleti pályaudvari végállomás, valamint a Kálvin tér, mely kiemelten fontos tömegközlekedési csomópont. A két végállomás a MÁV nagyvasúti funkciókon kívül csatlakozást nyújt a városi és elõvárosi ráhordó autóbuszjáratokhoz is. A Kálvin tér nagyforgalmú metró csomópont lesz, a 2. és 3. vonal közötti átszállás lehetõvé tételével. Az állomások funkcionális jellemzõinek összefoglalása a C. részben, a 9. és 10. táblázatban található.

A FELSZÍNI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSA

Az utasforgalmi elõrejelzések céljaira a felszíni tömegközlekedési hálózat átalakítását olyan nagyobb változások formájában vették figyelembe, melyek a metróvonal üzembehelyezése után feltehetõen megtörténnek. A modellben input adatként megadott változásoknál ezen kívül az volt a megítélés, hogy azok jelentõsen befolyásolják majd a metróvonal utasforgalmát. E változások a következõk:

• A 49-es és 47-es villamos megszüntetése.
• A 18-as villamosvonal meghosszabbítása Budafok felé és sûrítése, a megnövekedett igény kielégítésére.
• A 7-es autóbusz-család sûrûségének csökkentése, a csökkenõ igényeknek való megfelelés érdekében.
• Hatékony kapcsolat a kelenföldi végállomás és az M1/M7 folyosót kiszolgáló autóbuszok között, megfelelõ gyalogos kapcsolattal (a Budaörsi úti meghosszabbításnál ez a csatlakozási pont a Budaörsi úti végállomásnál van).
• A Volán elõvárosi buszjáratok végállomása a Kelenföldi pályaudvar lesz.

A megvalósíthatóság vizsgálatának e szakaszában a fenti átalakításokról nem adható pontos értékelés, a helyi léptékben bekövetkezõ forgalmi igény-minták átalakulásáról és azok nagyságáról, vagy arról, hogy a mai viszonylatok milyen mértékben módosulnak a késõbbiekben, a vonal átadása elõtt. A kevésbé kihasznált buszjáratokra vonatkozóan a metróvonal tervezésének további idõszakában várhatóan részletes átalakítási terv készül.

Annak feltételezésével azonban, hogy a metró rendszer átadásának idõpontjában továbbra is mûködik minden, jelenleg meglévõ viszonylat, kialakítottuk a javaslatot a szolgáltatások átszervezésére. Az elemzés a vizsgált korridor általános utasforgalmi elõrejelzéseit vette alapul.

Az átalakítás fõ kérdései a következõk:

• Új, sûrû ráhordó járat beindítása Gazdagréttõl a Kelenföldi pályaudvarhoz.
• Új viszonylat beindítása az albertfalvai terület Kelenföldi pályaudvarhoz való hozzákapcsolására.
• A 41-es autóbusz vonalának módosítása, a Kelenföldi pályaudvarhoz történõ vezetéssel.
• A 72-es autóbusz vonalának módosítása, a Kelenföldi pályaudvarhoz vezetéssel.
• A 139-es autóbuszjárat vonalának módosítása, a Kelenföldi pályaudvar kiszolgálásával, Õrmezõi végállomással.
• A 153-as autóbusz vonalának módosítása, a Kosztolányi téren való végállomásoztatással
• A 73-as autóbuszjárat meghosszabbítása a Keleti pályaudvartól az Erzsébet híd budai hídfõjéhez.
• A 40-es autóbusz lerövidítése, melynek új végállomása a Kelenföldi pályaudvar.
• A 87 és 87A autóbuszjárat lerövidítése, új végállomásuk a Kelenföldi pályaudvar.
• A 40E és 41E autóbuszjáratok megszüntetése.
• A 7E, 7A és 173-as autóbuszjáratok megszüntetése.

UTASFORGALMI ELÕREJELZÉSEK

Az utasforgalmi elõrejelzések alapján Budapest tömegközlekedési modellje képezte, melyet a tanulmány készítésének 1. ütemében alakították ki. A modellt a 2. ütemben tovább pontosították, a hálózat részletesebb leírásával, különös tekintettel a metrónyomvonal pontosítására és az állomások kialakításának részleteire.

Az utasforgalmi elõrejelzések eredményei

Három fõ ütemezési alternatívát vettek figyelembe, az alábbiak szerint:

1. A Kelenföldi pu. (Etele tér) és Keleti pu. (Baross tér) közötti, Tétényi úton át vezetett nyomvonalat, melyet a továbbiakban "fõ nyomvonalként" említünk.
2. A teljes metró nyomvonalat Budaörstõl a Keleti pályaudvaron át a Keleti pályaudvarig, a Tétényi út érintésével.(azaz azonos a fenti (i) ponttal, de tartalmazza a budaörsi irányú hosszabbítást, ezért a továbbiakban "meghosszabbított nyomvonalnak" nevezzük).
3. Az elsõ lehetséges közbensõ ütemezést, a Kelenföldi pályaudvar és a Kálvin tér közötti szakasszal, melyet a továbbiakban "részleges nyomvonalként" jeleztük.

A kapott utasforgalmi adatok a 2. (kétirányú, egész napi forgalom) és a 3. táblázatban (csúcsórai, irányonkénti forgalmak) szerepelnek.

A fõ, Kelenföld-Keleti pu. nyomvonalon 2020-ban a becslés szerint a felszálló utasok száma 474.000 (33.000 csúcsórában és az erõsebb irányban /csó/ir). A Budaörs - Kelenföld meghosszabbítás kisebb növekedéssel jár a felszálló utasok számában, napi 487.000-re növelve azt (34.000/csó/ir), míg a részleges, Kelenföld - Kálvin tér nyomvonal összesen 306.000 utas/nap forgalmat jelent (21.400 csó/ir).

2020-ban a maximális terhelésû pont minden alternatívánál a Duna alatti keresztmetszet, melynél a becslés szerint mintegy 298.0001 utas halad át naponta mindkét irányban (20.800 csó/ir), a fõ nyomvonalnál és napi 300.000 (21.000 csó/ir) a meghosszabbított változatnál, továbbá napi 210.000 (14.700/csó/ir) a részleges, Kelenföld - Kálvin tér nyomvonalnál.

Mind a fõ, Kelenföld - Keleti nyomvonal, mind a meghosszabbított nyomvonal jelentõs mértékben tehermentesíti a dunai átkelõhelyeket. Az Erzsébet-híd várhatóan mai forgalmának 61%-ától mentesül (napi 77.000 és csúcsórában, irányonként 5.400 utas), valamint mintegy 33%-al (napi 35.000, 2.500 csó/ir) kevesebben veszik igénybe a Petõfi-hidat, mind a "fõ", mind a "meghosszabbított" nyomvonalnál.

A részleges, Kálvin térig terjedõ vonalszakasz az Erzsébet-hidat kisebb mértékben, 26%-kal (napi 33.000 utas, 2.300 csó/ir) a Petõfi-hidat pedig 16%-kal (16.600 napi utas, 1.200 csó/ir) tehermentesíti. A csökkentett szakasz által nyújtott kisebb tehermentesítés abból adódik, hogy a fõ, Keleti pályaudvarig terjedõ vonal a 7-es autóbusz-család fõ terhelési pontjait éri el és rövidebb, gyorsabb útvonalat kínál jelentõs számú olyan utas részére, akik ma a 4-es és 6-os villamost veszik igénybe.