|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Budapesti 4.
Tervezet, készült
|
C. rész - mérnöki kérdések
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E részben csak a legfontosabb kérdések tárgyalására kerül sor, a részletes, például a vonal üzemeltetéséhez szükséges mûszaki berendezésekre vonatkozó ismertetés itt nem szerepel. A JÁRMÛÁLLOMÁNY KIALAKÍTÁSABEVEZETÉSE fejezetben a pontosított utasforgalmi becslések (ld. a B. részben) alapján tervezett jármûpark általános jellemzõit és teljesítményét ismertetjük. A második ütem célja az volt, hogy optimalizálja a gördülõállomány jellemzõit, valamint különösen az állomások méreteivel összefüggõ jellemzõket, a megfelelõ szolgáltatási színvonalat és az utasok számára nyújtott kényelmi jellemzõket. ÁLTALÁNOS JELLEMZÕKA jármûvek alaprajzi elrendezéseA szerelvényekben a költségek optimalizálása
érdekében mindössze két kocsitípust terveztünk,
, az alábbiak szerint:
C-1. ábra - Vezetõfülke nélküli kocsi alaprajza
C-2. ábra - Vezetõfülkés kocsi alaprajza
SzerelvényekA pótkocsiban lévõ vezetõfülke többek között lehetõvé teszi, hogy a szerelvényben csak két kocsitípus legyen, ami gazdaságosabb, mint három, vagy még több kocsitípus alkalmazása. A háromfázisú aszinkron motoros hajtás a
tengelyen a leadott teljesítmény kismértékû
növelését eredményezi. A tengelyenkénti
200 kW teljesítmény megfelel a szerelvények közötti
csökkentett követési idõköz követelményeinek.
E körülmények között kétféle
szerelvénytípus tervezhetõ, az üzemeltetési
követelmények kielégítésére, vagyis
4 kocsiból és öt kocsiból álló
szerelvények. A 4-kocsis vonat 2 motor- és 2 pótkocsiból áll,
ez az ajánlott összetétel. Ez gazdaságilag hatékonyabb
és jó szolgáltatási színvonalat nyújt. C-3. ábra - 4 kocsis szerelvények
C-4. ábra - 5 kocsis szerelvények
A kétféle szerelvénytípus figyelembevételével
a kapacitás a következõ értékekre adódik:
Fõ méretek
Kiemelendõ az 5-kocsis szerelvény 79 méteres teljes hosszúsága, mely megfelel az állomási terveknek. Az állomási peronok standard hossza 80 méter lesz. A JÁRMÛVEK TELJESÍTMÉNYI JELLEMZÕIÜzemi utasszállító kapacitás
2 perces követési idõközt feltételezve
a teljes kapacitás 20.100 és 24.00 utas/óra/irány
(attól függõen, hogy 4 vagy 5 fõ/m2 fajlagos
terhelést választanak, ami a legkényelmesebb utazási
feltételek esetén 152 ülõhelyet jelent szerelvényenként;
ezt kell összevetni a várható maximális utasáramlattal
(B. rész). Ha a továbbiakban szükségessé
válik, 90 másodperces követéssel magasabb szolgáltatási
szint biztosítható, ekkor a kapacitás 26.800 és
32.000 közötti lesz; a mûszaki berendezéseket, különösen
az áramellátást erre kell méretezni (ld. a
C-3. fejezetet).
Csúcsidõszakon kívül minden szerelvény kapacitása 272 ülõhely, a rendelkezésre bocsátott kapacitás 2 perces követésnél pedig 8.160 ülõ utasnak felel meg. Állomási tartózkodási idõ - vészhelyzeti kiürítéshez szükséges idõA 3 oldalsó ajtó elméletileg minden ajtónál elegendõ helyet jelent három utas egyszerre történõ mozgásához. Általában azt veszik alapul, hogy a beszálláshoz vagy kiszálláshoz szükséges idõ egy utasnál kb. 0,6 sec. E körülmények között minden kocsinál 5,4 utas/másodperc beszállási vagy kiszállási idõszükséglet adódik.
Az elméleti állomási tartózkodási
idõt általában abból kiindulva számítják
ki, hogy a legjobban terhelt kocsiból (vezetõfülke nélküli
kocsi) az utasok egyharmada száll ki, ugyanez vonatkozik a beszállásra
is. Az elméleti számításokkal 4 utas/m2-nél
mintegy 20 s adódik, 5 utas/m2-nél pedig 25 s,
egy-egy szerelvényre. A vonal utazási sebességének számításához a legkedvezõtlenebb idõbeni feltételeket kell alapul venni.
A vészhelyzetben történõ kiürítéshez szükséges idõt ugyanígy a legterheltebb kocsira vonatkoztatva számítják ki. Ebbõl mintegy 26 s adódik 4 utas/m2-nél és 30 s, 5 utas/m2-nél, szerelvényenként. Üzemi és forgalmi utazási sebességA standard tervezési sebességnél és a vízszintes
és függõleges vonalvezetés figyelembe vételével
az üzemi sebesség elérheti a 80 km/h-t. A nyomvonal állomáskiosztása és az üzemi tartalékok figyelembevételével az utazási sebesség 28 km/h értékre adódik. |