|
 |
 |
|
|
|||
  |
 |
50 millió ECU-s metróhitelrõl
született szerzõdés Jövõre már alagutat fúrnak |
 |
|||
| A Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal beruházásával kapcsolatos háttérgarancia-megállapodást április 6-án, rendkívüli ülésén hagyta jóvá a Fõvárosi Közgyûlés. (Üzleti 7 1998. április 6., 3. Oldal). Így már semmilyen akadálya nem volt annak, hogy április 9-én - a kormány márciusi határozata nyomán - Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Demszky Gábor fõpolgármester és Wolfgang Roth, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke aláírja az EIB által nyújtandó 50 millió ECU-s (1 ECU=230 forint) finanszírozási szerzõdést és a hozzá kapcsolódó garanciamegállapodást. | ||||||
| Az EIB összesen 200 millió ECU kölcsönnel járul hozzá a DBR-metróvonal finanszírozásához, ennek része a most aláírt hitel, amelyet a BKV Rt. vesz fel - az állam illetve a fõváros garanciája mellett. A hitelt ötéves türelmi idõvel 20 év futamidõ mellett folyósítják. A kamat mértéke 5,45-5,5 százalék (német márkában), ez alacsonyabb a Libornál (londoni mértékadó bankközti kamatláb). | ||||||
| Wolfgang Rothtól megtudtuk, hogy az elkövetkezõ két esztendõben készek újabb 50, esetleg 100 millió ECU összegû metróhitel nyújtására. Az EIB mellett tárgyalások folynak a Nordic Investment Bankkal és a Kreditanstalt für Wiederaufbauval az eddigi források kiegészítésére. A metróberuházás teljes költsége (1996-os áron, áfa nélkül) 514 millió ECU. | ||||||
| A vasúthatósági tender eredményét a napokban hirdetik ki - tudta meg az Üzleti 7, Gulyás Lászlótól, a DBR Kft. ügyvezetõ igazgatójától. A nyertes cég feladata lesz a metró nyomvonalának pontos meghatározása. Összesen 10-12 résztendert írnak ki, hogy a hazai - kevésbé tõkeerõs - vállalkozások számára könnyebb legyen az indulás. Az építkezés folyamatosan 6400 embernek ad munkát. Az Etele téren ez év végén megkezdõdik a felvonulási terület elhatárolása és az elõközmûvesítés. Itt valósul meg a metró jármûtelepe és egy új Volán-autóbuszpályaudvar. A fõszerkezet építéséhez, a 7,3 kilométer hosszú alagút kifúrásához 1999-ben kezdenek hozzá. | ||||||
| A DBR 7,3 kilométer hosszú útvonalán 10 megálló épül. Az új metró megépítése után a vonalak együttes hossza 34 kilométer lesz. (Hamburgban 98, Barcelonában 72, Bukarestben 60 kilométer a földalatti vasutak hossza.) Naponta 297 ezer embert utaztat majd, de kapacitása 400 ezret is elbír. A metróval utazók aránya, amely jelenleg 16 százalékos a budapesti tömegközlekedésben, ezzel 25 százalékra bõvül. A Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti távolság (a 7-es busz hivatalos menetrendjéhez viszonyítva) 10 perccel lerövidül. Az elsõ szerelvény 5 óra 30 perckor, az utolsó 1 óra 30-kor indul. Minden megállóban liftek és segélykérõ telefonok lesznek. | ||||||
| Metrótörténet | ||||||
|
A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium
rendeletére 1949-ben kezdõdött meg a metró
törzshálózatának, illetve elsõ
vonalának tervezése. A Metró és HÉV
Igazgatóság 1950-ben alakult meg, és úgy
tervezték, hogy a Népstadion és a Deák
tér közötti szakasz 1954-ben, a Deák tértõl
a Déli pályaudvarig pedig 1955-ben készül
el, azonban 1954-ben egy kormányhatározat az építkezést
leállította. Többévi szünet után
1963-ban újra megindult az építkezés.
1970-ben átadták az Örs vezér tere és
a Deák tér közötti, majd 1972-ben a Deák
teret a Déli pályaudvarral összekötõ
szakaszt. Az észak-déli metróvonalon - több
lépésben - 1976 és 1990 között
indult meg a forgalom Újpest Városközpont és
Kõbánya-Kispest között.
Bonta Miklós | ||||||
