13. vers

A pénzt lepengetem, a csajt elengedem. Ez már volt egyszer kezdősor S remélem most utolszor Ó fantázia , angyali ajándék Cybertérben zsongó űrparádék Szabadságom a dobozba zárt végtelen Álmaim sodra féktelen Vízvezetékem légtelen, Haragom éktelen. Vegelathatatlanul hirtelen Lehetetlen, hogy elvtelen Béla bácsi megy az úton. csak ez a szazad el ne muljon, es ha igen, akkor mi van? Nyomomban ballag a fiam az o nyomaban pedig a XX. szazad, mondom neki: fejedet ne rázzad, amit nem kertel is neked adtam Lelkemet is már elhagytam! Toled soha semmit sem kaptam Bár vetettem s lám mégse arattam! Elfáradtam. Kezdetben birtoklásodra vágytam De elvesztettem, amint megtaláltam Benned, ami Rád vall. Változol. Hittem, hogyne hittem volna Hittel e'lheto" csak ez az e'let Én a hitem szerint élek. Ha hitem meghal, én sem élek.