3. vers
| |
A pénzt lepengetem, a csajt elengedem. A hajnali hold fintorat megvetem, S bár nem miniszterelnöki termetem, Azért ágyam csendesem megvetem, S agyam magamtól messze elvetem. Remegő eszemből vesztes eszmék potyognak, Tanúiként a vesztes kornak, mely romba dönt, S feláldoz. De remegő hangunk hozsánnáért imádkoz, Kerheted tolem is az elteto mannat, Kar az Istenre bizni a hazat. Bár Istenben bízva, s hatalomra törve Nem rendít bennünket rímek puszta örve, Nem gázol le minket a Gigászi Törpe Huj-huj-huj! Emígy sírunk röhögve. Habár szájunk széle görbe. Mert Gyulánk soha nem néz tükörbe Eltakarja törvény és igazság örve És úgyis meg van ölve S mi alattvalók, megtörve Kerengünk csak, körbe-körbe. Nyakunkban iga danász, S a nyomor a háttérben orgonáz. A Múzsa engem már nem csókol homlokon, Nem akadt még hüséges tollnokom Csak egy XXX. századbeli rokon Köbükunokai fokon Nyelvem most eképp lelkendez MZ/X, MZ/X jelentkezz !!!!!! |