40. vers

Ágyam körül viharágyuk, vigyázzatok. vigyázzatok, meg ne várjátok hogy Petôfi Sátor utólérjen már megint balga-bambaságokat írtok ide, pedig írhatnánk verset is! Az önmagára reflektáló költészet vágya kireppent tolla dugaszából, nicsak! Arcából rózsából rozmárból homárba hónaljból könyökbe költözött a fiad... Egzakt vagyok, introvertált, lomha zsebből húznám elő érintésedet ha arcodon csókod nem jégvirág volna s fejemen nyugtatnád vé-gre a kezed Tercinát írhatnánk - az a csak jó FORMA vagy hegzamétert, mert azt se könnyű írni a vijjon-féle rondó is jó volna Nem bírom ezt a hőség't elviselni...! Fáj a fejem tőle, meg a lábam néha... folyton a városban kell járni-kelni! Én túl lusta vagyok, Lilli meg túl léha(?) (Ezt az interaktív verset is nekem egyedül kell befejeznem s téma nincs fejemben egy sem - de rossz ez az asszonánc, még ritmusa sincs benn a fületekben - kicsit sok lesz, de lényeg, hogy a szándék megvolt) Lassan kész lesz talán? Ez a vers egy rémálom-ajándék az általam írt szeméthalom falán nem lesz olvasható soha! Esküszöm!... (green)