56. vers

A hivatalban ócskások akcióznak minden csütörtökön. Estére garasnyi ára sincs a szónak, bessz és szplín a köbön. S bár itt a dolgos emberek is éhbérért dolgoznak, Gyomrukon fekelyt fekelyre bogoznak aki nem hiszi járjék utána Tudom, hogy ezt a verset, majd mindenki útálj, De nem baj olvassák csak a rímeket keresőemberek, visszhangozzák majd az utcák s a terek kergetik fellegek, legelik tehenek;az ilyet fatyolba burkold a versnek van jövöje, bar a netten minden egyszer eltünik o jaj a nagy meleg nyar mindenki a szabadban a vers pedig itt nem irodik ezt az oldalt se latogatja senki, ki folytatja igy versemet ne sirj poeta itt az osz megszanta gyarlo lelkedet! Idozavar, vagy csak rossz idonk zavar? Augusztusi sárga levelek. es itt az osz, a szeptember, Ady Parizsa, az elmulas hava gyumolcsok a talon, hullo falaevel, iskolakezdes, csupa Hernadi-kozhely es megis, megint, talan ujra, vagy megse, meg mindig nem De... de mi van ha a közhely maga az élet? de mi van ha Hernádi egy Isten maga? Pilincka ez vagy egy vers valóban... elsülyedt hajó vagy belepett völgy a sűrű hóban... Szakadt, felséges istenek... bocsánat ha méltatlan személyem más pávatollaival kérkedett. ez itt... most már... nem óda.. nem lehet szonett Csupán és örökkön örökké, egy nyeszlet hang mi vén birkaként bégetett.