69. vers

Ide azt a gázkést, úgy éljek, ide azt a csőmacit! már reggel óta úgy kérlek, hogy ne húzzd fel a bőrnacit! Azt akarod, hogy féljek? Hát küldjél rám egy mű-bacit, mert egyre szebbek az éjjek, ha az ágyban játszol műpacit! legközelebb nem kéne lehánynod a Lacit! Én a Lacit?! drágám, hát hogyan hánytam volna, akkor az életben többet meg nem tolna, és sajnálnám nagyon, mert vagy egy méteres mi ott elöl lóg rajt a vaskos kékeres. ne sajnáld ha csak lóg mert Lacink az életben annyit nem keres, hogy Viagra hegyektől legyen az ott elöl feszes. középső ujját az ég felé mereszti, mert azt hiszi, belepottyan Eszti de helyette pitbull harap a farába, fogát ki is szedi emberünk fa lába - ezennel megszűnik a közös dalárda, mert elvonulok én most a hálószobába.- ne menj még, ne menj! Kérlelem hiába... na jó, nem bánom, ha még tart a fáma, még tíz sor a vége, lehet, hogy kivárom, addig talán még elkerül az álom. megvár az álmod is pihe-puha ágyban aztán majd elterülsz és feloldódsz a vágyban, mint a citrompótló a forró teában A hatvannyolcas versnek végét is én írtam a lekem bánatával telis-tele sírtam, összehordtam mindent sok keserves sorba erőszakos voltam, mint a görög Zorba Ha te fejeznéd be vágnálak is orrba.