71. vers

Az utolsó hullámokat kergetik a tengerimacskák. Eltűnődöm, vajon miért ilyen csacskák? Es ha csacskak is, ki banja? Csak hagy lehessek a barĺtja! A cipőcskéje lennék, kabátja, miben összebújunk akár a tolla-borzolt madár Mikor őszbe fordul a határ Tegnap még kint ültünk a folyóparton És láttuk, az életünk hogy párolog a szemétdombon Késő. Hiába. Kár. Sajnos. Félreértett. Meg nem értett. És potyogott az eső, mint a szilva: cseppre csepp. Verssorom Nézd, micsoda fess orom s vagyok egyre éhesebb... Rád, igen rád szomjazom, Forróságban szomjam oltod De merre vagy Lábad friss nyomot merre hagy ? Merre leképzi alakod a teret síkká arra visz utam s teszem a komort víggá Tenném,ha engedné gyönge testem S,ha nem remegne beteges ,fehér testem veled szaladnék újra, hogy örökre vesszem Szívem rejtett verme elnyel csak egy csók ,egy veled töltött perc éltet a szád,a combod,s aMIDET MÉG ETTŐL IS JOBBAN FÉLTED KÉRLELHETSZ ,ÉN MÉGIS SZADISTA MARADOK , JOBBAN IZGATNAK AZ ÉLŐNÉL A FELVÁGOTT DARABOK LEHET,HOGY NEM ÚJDONSÁG,DE MÉGIS VAN EGY HÍREM: SEGGFEJ EZ A GÉP AZ ELŐBB ELBASZTA A RÍMEM. NA NEM BAJ VISSZATÉREK A TÖRTÉNETEMHEZ, AZT SZERETEM,HA A LÁNYOK MINDENFÉLE NEMHEZ UGYANUGY VONZODNAK.EZ AZ IGAZI: HA HÁROM,NÉGY LÁNY IS VAN ÉS EGYETLEN FASZI.