81. vers

A pénzt lepengetem, a csajt elengedem. megverem kezem puha testére emelem Ha volna lelke nem süllyednék ilyen mélyre, hogy világitson fáklyát ültetnék kezébe, tölgyfaág adná a fényt, nem elem. Ilyen mélyről úgysem látná senkisem. Mi fénylik ott mélyen a lelkében. de kiderul semmi,tevedes S mégis minden lelkesedés hiábavaló kesergés kerítés te tudod gabi a zongoránál álltam az orgonánál fehérebbé váltam s ha semmi újdonság nálam nem tudom minek verem itt a nyálam andalítóan zümmög a levegő 'kár a resztelt vas a grafikai stúdióban mint méhkas hirtelen csörög a telefon a titkárnő közbelép nyugodt kellemes lehetne olyan szép repülése ideüoda, mint szép sas- repülés, de sajnos olyan vén. vénségét ráncaiban vonszolja, gatyáját a szél kifújja te büdös lófasz te büdös lófasz csak a trágárságra vagy képes... te kis pimasz sz keksz ropog a fogad alatt