SPACE | TIME | HUMAN BODY | HUMAN BRAIN | VIEWPOINT |
||||
TÉNYEK FACTS A látható idő The visible time Mióta ember él a Földön, a Napot tekinti az időmúlás csalhatatlan jelének. Az égi jelenségek összjátéka: a földtengely ferdesége, a földforgás sebessége, a holdváltozások időtartama, a Föld Nap körüli keringése teszi lehetővé az idő mérését: felosztását napokra, hónapokra, évekre. A Tejút körüli csillagok adják a világunkat kerítő látszólagos körívet, amelyen a Nap, a Hold és a bujdosó csillagok keringenek, kimérve számunkra az időt. nyári napforduló tavaszi és őszi napéjegyenlőség téli napforduló
|
ÉRDEKESSÉGEK INTERESTINGS A Napút The Sun's way A Nap tavaszkezdettől fogva nyárkezdetéig naponként feljebb-feljebb láttatik járni észak felé, attól fogva lejjebb-lejjebb dél felé, egész télkezdetig: ezt a szélességet az ég derekán méltón nevezhetjük tehát Napútnak. Ezen az úton jár a Hold is, hol feljebb, hol lejjebb tartván és ezen járnak a bujdosó csillagok is. Minthogy pedig a Nap ezen tetsző útját 12 hónap alatt végzi el, a Napút 12 egyenlő részre osztódott, és mindegyik színen egy-egy csillagzat szerkesztetett összve (úgymint: Kost, Bika, Kettős, Rák, az Oroszlánt felváltja a szűz, Mérőt Skorp, Nyilazó, Bak, Vízöntő s a Halak. Ezeket közönségesen égi jegyeknek nevezik, lehet Napút jegyeinek is nevezni.) (Fazekas Mihály: Esmerkedés a csillagos éggel) Tér és idő Space and time Eszerint a Napút téri értelemben a csillagképek tizenkét elemű füzérének tekinthető. Földünkről nézve az év 12 hónapjában sorra ezekből a csillagképekből látszik felkelni hajnalonta a Nap. Ugyanakkor a Napút időbeli értelmezésben, az állatövi jegyek tizenkettes sorozatával azonosítható, amelyek minden tagja egy-egy csillagászati hónapnak felel meg, elnevezésük pedig azonos a csillagképekével. A Napút azonban a Hold útja is, ilyen minőségében pedig 28 időegységre tagolódik, hiszen kereken ennyi idő alatt kerüli meg Földünket a Hold. Ezeket holdházaknak nevezzük. A Napút jegyeinek hagyományos jelzései a természetnek az adott időszakban esedékes legjellemzőbb "viselkedés-görbéire" vezethetők vissza. (Pap Gábor: A Napút festője: Csontváry) Szökőnap Leap day A gregorián időszámítás 400 év után, 2000. február 29-én egy napra találkozott a természet ritmusával, e napon esett egybe a négy-, a száz- és a négyszáz évenként korrigált emberi időmérés a csillagászati naptárral. Amíg az emberiség nem találja meg a természet rendjéhez tökéletesen igazodó naptárt, addig a pontos időt csak a maga alkotta rendszerben mérheti - vélik a tudós csillagászok. A világ nagy részén ma használatos naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben alkotta meg a Julius Caesar-féle naptár megreformálásával. A korábbi Julianus naptár legnagyobb hibája azt volt, hogy 128 évenként egy napot tévedett, és hibás logikát követett a húsvét dátumának kiszámításakor is. Az elveszett napok pótlására a történelemben egyedülálló módon, rendkívüli megoldásként 1582 februárjában kiadott bullájában a pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e, csütörtök után ne 5-ét, hanem 15-ét, pénteket írjanak. Az időszámítás reformjához tartozott az is, hogy ettől kezdve négyévenként a február hónap 28 napjához egy újabb napot rendeltek. Erre azért volt szükség, mert a tavaszponttól tavaszpontig tartó Napjárás valójában 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodpercnek felel meg. A közel negyednapos többletidők négyévenként tesznek ki egy teljes napot, amelyet szökőnapként ismerünk. A csillagászok nem akartak újra abba a hibába esni, mint Julius Caesar idejében, ezért a négyévenként túlszámolt körülbelül negyvennégy perc (négyszer 11 perc) korrigálására is figyeltek. Az ennek alapján kidolgozott szabály tehát így szól: négyévenként kell szökőévet tartani, ez alól csak minden századik év kivétel, de mindez nem érvényes a négyszáz éves évfordulókra: akkor mindenképpen szökőévnek kell lennie. Csillagászok ismerik még az úgynevezett háromezer-háromszázas szabályt is, amely ilyen időközönként újabb nappal korrigálja időszámításunkat, de ennek problémáját már a kései utókor tudósaira hagyják. A négyszáz éves szabály szerint tehát 2000-ben szökőévet tartottunk és ez azt jelenti, hogy február 29-ére, legalább egy pillanatra sikerült az emberi időmércét végre a Naprendszer ritmusához igazítani. (+++) Az idő paradoxon Time paradox Az idő paradoxon, az idő és a tér, valamint a mozgás kapcsolata. Az időt a térben megjelenő mozgással mérjük, a Föld mozgásával saját tengelye és a Nap körül. A mozgást viszont időben és térben mérjük: egy bolygó vagy egy atom mozgásának leírása azt jelenti, hogy ábrázoljuk helyzetváltozását az idő függvényében. Végül a teret idővel és mozgással mérjük. |
|||