1 A lelôhelyek nevénél alkalmazott
rövidítések: 1. országnevek: BH: Bosznia, HOR: Horvátország, JUG: Jugoszlávia, MAC:
Macedónia, OR: Oroszország, ROM: Románia, SZLK: Szlovákia, UKR: Ukrajna, 2. magyar
megyenevek: Ba: Baranya, BAZ: Borsod-Abaúj-Zemplén, Cso: Csongrád, GyMS:
Gyôr-Moson-Sopron, JNSz: Jász-Nagykun-Szolnok, Nó: Nógrád, Pe: Pest, To: Tolna, Ve:
Veszprém, Za: Zala, 3. közigazgatási nevek: m.: megye, jud.: judeęul, obl.: oblast',
okr.: okres, opńt.: opńtina, raj.: rajon, ňup.: ňupanja.
2 Lakner Ambró 1889,
267.
3 xy. 1889, 267–268.
4 Már Reizner János utalt arra a
szeged (Cso)-szôregi szarmata sírban lelt párduckauri kapcsán, hogy a ,,nagyobb Cypria
kagyló,... amely gazdag színpompával bír, a hosszú idô alatt fényét és színét
teljesen elvesztette'': Reizner János 1903, 46, 47: 2. á.
5 Az egyes kauricsigafajok angol és
tudományos nevét ld. alább.
6 Így pl. Pósta Béla a gróf Zichy
Jenô gyűjteményébe került Kaukázus-vidéki Bakszan- és Csegem-völgyi leletek
ismertetésekor megjegyezte, hogy sok közöttük a Cypraea moneta, azaz
pénzkauri púpjának eltávolításával készült kagylógyöngy, amely a
Kárpát-medencében a szkíta és a honfoglaláskorban fordul elô. Az utóbbi
korszakból a csornai (GyMS) és a rábé (régi Torontál m.: Rabe, opńt. Novi
Kneňevac, JUG)-ankaszigeti valóban pénzkaurikat ismerte: Pósta Béla
1897, 357, 520–522, 534: 68. á.; viszont a szkíta leletek általunk végzett
vizsgálatából az derült ki, hogy mindegyikük vagy legalábbis az elérhetô
többségük nem pénzkauri, hanem gyűrűskauri (Cypraea annulus).
7 Vö. Zdenęk
Váŕa 1954, 60–61.
8 Vö. Kovács László
1988, 126, 152: 5. jegyzet. A miocén kori kauricsigák — Cypraea sp.,
Cypraea (Zonaria) fabagina, Cypraea (Zonaria) columbaria, Cypraea (Cypropterina)
duclosiana sulcicauda — Budapest-Illés utca, Budapest-Rákos, Lapugy (régi Hunyad
m.; Lăpugiu de Jos vagy Lăpugiu de Sus, jud. Hunedoara, ROM), Sámsonháza (Nó) és
Várpalota (Ve) lelôhelyű ôsmaradványleleteirôl: Strausz László
1962, 156–157: Nr. 539–542, 156: 176. á., LXXV. t: 10–11, 14–24.
9 Gedai István 1996,
57.
10 Gedai István
1994–95, 156.
11 István Gedai
1988, 461–462.
12 Kovács László
1988, 126, 152: 5. jegyzet; ua. 1991/92, 62: 106. jegyzet; ua.
1994, 116.
13 Vö. László Kovács
1989; valamint az 1000–1141 közötti idôszak érmés sírleleteirôl való
gyűjtésemrôl: ua. 1993–94.
14 Itt jegyzem meg, hogy az alább
bármilyen felhasználásban idézett összes szakirodalomból Gedai István csupán Alison
Hingston Quiggin 1949, 225-re hivatkozott egy kínai bronz kauricsiga-utánzat
kapcsán, továbbá mindössze bibliográfiai adatként említette a leletkatasztert: Gedai
István 1994–95, 156: 12–13. jegyzet.
15 Szôke Béla
<%-2>1962, 54–55. Lényeges kiegészítésekkel: Szôke Béla
Miklós–Vándor László 1987, 62.<%0>
16 Josip Korońec
1950, 84–85; Jovan Hadňi 1953; Jiâí
Sláma 1958. Késôbb még: Marija
Birtasević 1973.
17 Nem feladatom annak eldöntése,
hogy tanulmánya német nyelvű összefoglalásának szövegében szerepelt-e, vagy a
fordító leleménye volt-e a Kaurischnecke 'kauricsiga' szó használata:
Gedai István 1994–95, 157.
18 Felix Lorenz
Jr.–Alex Hubert 1993. A Magyarországon munkám írása idején ismeretlen könyv
tanulmányozását Radócz Gyula szívességének köszönhetem.
19 A Kaukázustól és a
Fekete-tengertôl északra fekvô pusztákról a 13–14. században betelepített iráni
eredetű, alán népesség, amely zömében a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területén,
a Zagyva és a Tarna mentén, a róluk elnevezett Jászságban nyert lakhelyet: Györffy
György 1990.
20 Az iflákok (azaz vlahok)
eredetileg juhpásztorok voltak, s a szerbekkel és mohamedán bosnyákokkal együtt a 16.
században települtek be az oszmán-törökök meghódította dél-dunántúli
területekre, s bizonyára az 1686. évi felszabadító harcokat követôen vonultak ki
onnét. Eredetüket illetôen a dombóvári temetôjüket feldolgozó Gaál Attila
elfogadta Éry Kinga véleményét, miszerint Crna Gora/Montenegro környékérôl,
esetleg a szomszédos görög vagy albán hegyvidékrôl érkezhettek, s mintegy 120 évig
elszigetelten laktak Magyarországon: Gaál Attila 1979–80, 178–180;
vö. Éry Kinga 1979–80, 242–248.
21 Önzetlen és fáradhatatlan
segítségét ezúton is megköszönöm.
22 A közölt számok a
szélsôséges és az átlagméreteket jelentik Felix Lorenz Jr.–Alex
Hubert 1993. megfelelô adatai alapján.
23 Felix Lorenz
Jr.–Alex Hubert 1993. megfelelô adatai alapján.
24 Az itt idézhetetlen tömegű
szakirodalomból ld. Oskar Schneider 1905, 101–173; J.
Wilfrid Jackson 1917, 123–194; F. A. Schilder 1926, 318–322; Paul
Einzig 1949, 507 (index); Alison Hingston Quiggin 1949, 340 (index); Maria
Schilder 1952, 40–46.
25 Az általunk elérhetô s
megvizsgálható Kárpát-medencei példány mindegyike gyűrűskauri volt, s a csak
illusztrációból ismert többi, valamint az általam összegyűjtött kelet-európai és
ázsiai párhuzamaik többsége talán szintén. Végsô szót természetesen csupán a
teljes leletanyag meghatározását követôen lehet kimondani. Hasonló óvatossággal
kezelendôek a késôbbi korszakok kauricsigafajairól írottak. Megjegyzendô, hogy a
Kárpát-medencén kívüli párhuzamok között egyéb fajok is elô kellett forduljanak,
amennyire az a méreteik alapján megbecsülhetô.
26 Gedai István
1994–95, 155–156; vö. pl. ua. 1972, 139–141; ua.
1972a, 189–193; ua. 1980, 28–31; ua. 1986, 18–22.
27 Vö. László Kovács
1989. megfelelô részei.
28 Gedai István
1994–95, 156. Mivel munkájának az alább idézett összes részlete is errôl az
oldalról való, több hivatkozást nem tettem.
29 Leletkataszter, 9.
30 Szôke Béla 1962,
54–55 (,,A nôi ékszerek és a viselet tárgyai'' c. fejezetrészben).
31 Vö. az egyes érmefajok
értékelését szövegben és táblázatokban: László Kovács 1989.
32 Csekej (régi Nyitra
m.; Çakajovce, okr. Nitra, SZLK)-Templom-dűlô (poloha Kostolec): 9–12. századi
köznépi temetô, 357. sír: leány csontvázának mellékletei között
Guillaume auvergne-i gróf (918–926) brioude-i és Raoul francia király (923–936)
dijoni 1-1 átlyukasztott denára, valamint 5 átlyukasztott kauricsiga: 4 pénzkauri, 1
pénz- vagy gyűrűskauri: Mária Rejholcová 1995, 38, 147: LVII. t. Karos
(BAZ)-Eperjesszög, Libatanya II. temetô: 10. századi temetô, 1. sír:
nôi csontváz mellékletei között 1 meghatározhatatlanná kalapált, átlyukasztás
nélküli arab dirhem, valamint 3 pénzkauri: Révész László 1996, 15,
230: 8. t: 1–9, 387: 164. t: 4. Kenézlô (BAZ)-Fazekaszug, II. temetô:
10. századi temetô, 20. (= 45.) sír: férficsontváz mellékletei
között Ahmad ibn Iszmáil számánida emír (907–914) dirhemének átlyukasztott
volgai-bolgár utánzata, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: Fettich
Nándor 1931, 94–96, 93–95: 76–80. á; László Kovács 1989,
37–38: Nr. LIIIb. 147, 30. á: Nr. 4. Szered (régi Pozsony m.;
Sereă, okr. Galanta, SZLK)-Mácsédi-dombok (Maçianske
vřńky) II. temetô: 10. századi temetô, 8./55.
sír: kisgyermekcsontváz mellékletei között I. Berengár itáliai király
(888–915) átlyukasztott milánói denára, I. Henrik német király (919–936)
átlyukasztott strassburgi denára és 5 átlyukasztott kauricsiga: Anton
Toçík 1968, 54–55, 113: XLVII. t: 25–29; Kovács 1989, 64: Nr. CXVa. 350–351,
110: 24. t: Nr. 5. Tardoskedd (régi Nyitra m.; Tvrdońovce, okr. Nové
Zámky, SZLK)-Paptag: kisgyermek temetkezésének mellékletei között Naszr ibn
Ahmad számánida emír (914–943) átlyukasztott dirheme, valamint 3 átlyukasztott
kauricsiga: László Kovács 1989, 68: Nr. CXXVI. 372, 130: 32. á: Nr. 2;
Anton Toçík 1992, 166, 166: 112. á: 1–3.
33 Az egyes lelôhelyek
ismertetésére itt most nem kerítettem sort, csupán a lettországi, ill. a
skandináviai leleteket széles kitekintéssel feldolgozó munkákra utalok: Č. S.
Mugureviç 1962; ua. 1965, 54–59; ill. Ingmar Jansson 1988, 589–592, 635–636.
34 Ld. pl. Demir Kapija
(opńt. Negotino, MAC)-Markova Kule: 9–10. századi szláv nôi (?) sírban 1 db: Radmila
Pańić 1975, 158, 158/169: VI. t: balra fenn; Mahovljani (opńt.
Laktańi, BH)-Luke-Kuňno groblje: 10–12. századi szláv köznépi temetô 4.
sír: gyermekcsontváz mellékletei között 1 db: Nada Miletić 1979,
138, XII. t: az alsó képen fenn, középen; 15. sír: nôi csontváz
mellékletei között 1 db: ua. 1979, 139, XIV. t: talán a gyöngysor bal
alsó ívén; Popovec Kalniçki (Koprivniçko-Kriňevaçka ňup., HOR):
11. századi temetôrészlet megbolygatott temetkezéseibôl megmaradt szórványleletek
között 1 db: Ňeljko Tomiçić 1996, 100, 113: III. t: 6; Sudova
Vińnia (L'vovskaja obl., UKR): 10. századi magyar nôi csontváz mellékletei
között 10 db: Előbieta
Dçbrowska 1979, 341–342, 349, 347: 4. á: 2; Zvonimirovo
(Virovitiçko-Podravska ňup.,
HOR)-Veliko polje 4. sír: a 11. sz. elsô harmadára keltezett nôi
csontváz mellékletei között 51 (?) átlyukasztott
kauricsiga: Ňeljko Tomiçić 1997, 46, 81, 46:
26. á., 80: 57. á. (a megnevezetlen mennyiségű kauricsigát csupán e fényképrôl
számoltam meg).
35 Várpalota
(Ve)-Unio-homokbánya 24. sír: nôi temetkezés mellékletei között tigriskauri
(?), függôként használt, bal (columellaris) oldali töredéke: István
Bóna 1956, 190, XXXVIII. t: 5: fenn, élben; vö. Joachim Werner
1962, 27–28, 12. t: 5; Ulrich Arends 1978, 442, 1121: Nr. 762.
36 Bolńie Tigany
(Tataristan, OR): részletesen 56 sírig közölt 9–10. századi volgai-bolgár
temetô: 19. sír: nôi temetkezés leletei között 9 db: Elena
Aleksandrovna Chalikova–Al'fred Hasanoviç Chalikov 1981, 29–30, 31: 22. á, 114:
XVI. t: 12; 21. sír: nôi temetkezés mellékletei között 1 db: ua.
1981, 30–33, 32: 21. á, 113: XVB. t: 5; 45. sír: kisleány
temetkezésének mellékletei között 1 db: ua. 1981, 45–46, 130:
XXXIIA. t: 5.
37 Majackoe selińçe
(Divnogor'e, Liskinskij raj., Voroneňskaja obl., OR): 9–10. századi temetô, VII.
katakomba: gyermek temetkezésében 1 db: Anatolij Zaharoviç
Vinnikov-Gennadij Evgen'eviç Afanas'ev 1991, 26–27, 38–39, 42, 27: 13. á.; Majackoe
gorodińçe: 9. századi katakombatemetô-részlet, 38. katakomba:
férfi és nô páros temetkezésének mellékletei között 1 nagy (talán ép)
kauricsiga: Valerij Sergeeviç Flërov 1993, 31, 31: 13. táblázat. Rajza
korábban jelent meg: ua. 1984, 165: 10. táblázat; 177: 18. á: 8; 41.
katakomba: férficsontváz mellékletei között 1 db: ua. 1984,
176–177: 17. á: 10, 160: 8. táblázat, 158: 9. á: 41; 85. katakomba:
nôi csontváz mellékletei között 1 nagyobb kauricsiga basalis
töredéke: ua. 1993, 26–27: 11. táblázat. Rajza korábban jelent meg:
ua. 1990, 165, 191: 21. á: 13.; 88. katakomba: nôi
csontváz mellékletei között 1 nagy kauricsiga: ua. 1993, 26–27: 11.
táblázat, 128: 51. á: 13.; 92. katakomba: nô és kisgyermek
csontvázának mellékletei között 1 db: ua. 1993, 33, 33: 14.
táblázat, 129: 52. á: 5. Tankejevka (Tataristan, OR): 9–10. századi
volgai-bolgár temetô, 243. sír: gyermekcsontváz mellékletei között
1 nagy kauricsiga: Elena Aleksandrovna Khalikova–Evgenij Petroviç Kazakov
1977, 71, 113, 183: IXa. t: 5.; 481. sír: nôi csontváz mellékletei
között 4 db: ua. 1977, 136, 189: XVa. t: 1.; 508. sír:
gyermekcsontváz mellékletei között 5 db: ua. 1977, 138, 189: XVb. t:
1.
38 A lovas kultúra keletiráni
eredetű alapszókincsét az ugorok (azaz a magyarok, valamint az obi-ugor vogulok és
osztjákok) a kauricsigákat már ismerô keletiráni lovasnomád jüe-csik, hsziung-nuk
és szakák nyelvébôl a Kr. e. 5. században vehették át. A közép ôsmagyar kori
(Kr. u. 1–5. század) jövevényszavak átadói az ugyancsak keletiráni aorsz, pariosz,
alán stb. törzsek lehettek. Végezetül a késô ôsmagyar kori (5–10. század)
ugyancsak keletiráni hvárizmi és hvárizmi alán átvételekre a Volga-vidéken, ill.
Kazárián keresztül, újabb alán kölcsönzésekre pedig a Don-vidéken, a Krím
félszigeten és a Prut-vidékén kerülhetett sor, míg az északnyugat-iráni perzsa
jövevényszavak kereskedelmi úton kerülhettek a magyar nyelvbe: Harmatta
János 1997. nyomán. Fontos, hogy e jövevényszavak jelzésvilágában egyéb
területek mellett ,,szembeötlô... a szellemi és az érzelmi élet gazdagodásának, a
vallásos képzetek magasabb szintjének..., és végül, de nem utolsósorban a
kelet-európai Közép-Ázsia (Xvarizm) és Elô-Ázsia (Perzsia) felé irányuló
kereskedelembe való bekapcsolódás tükrözôdése.'': uo., 82–83;
vö. Róna-Tas András 1997, 163–169.
39 Csak a legszükségesebb
irodalommal: Bijelo Brdo (Bjelo Brdo, régi Verôce m.; Osjeçko-Baranjska
ňup., HOR)-Velika Venecija utca: 10–11. századi temetôrészlet, 107.
sír: nôi (?) csontváz mellékletei között I. András (1046–1060) H8 és I.
Béla (1060–1063) H12 jelzetű denára, valamint 5 átlyukasztott pénzkauri: Josip
Brunńmid 1903–04, 61, 35: 2: á. 4; 113. sír: nôi csontváz
mellékletei között I. András H8 jelzetű denára, valamint 4 átlyukasztott
pénzkauri: ua. 1903–04, 62, 34: 1. á: 3, ill. 38: 6. á: 6, 44: 8. á:
13, 27, 35, 38, 45, 58–59, 62–63. Brestovik (opńt. Grocka, JUG)-Visoka
Ravan: 11–13. századi temetô, 99. sír: átlyukasztott
meghatározatlan érme és ismeretlen számú (2-3 db?) átlyukasztott kauricsiga: Mirjana
Ćorović-Ljubinković 1956, 136, 135: 4. á: középen. Csongrád
(Cso)-Mámai-dűlô/Rekettyés: 10–11. századi temetôrészlet, 1.
sír: leánygyermek (?) csontvázának mellékletei között I. (Szent) István
(1000–1038) H1 denára, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: Párducz Mihály
1941, 171, XXXIX. t: 1–3, 5–6, 8–11, 13, 22–23, 26–28, 34. Josipovo
(régi Verôce m.; Ciganka, opńt. Podravska Slatina, Virovitiçko-Podravska ňup.,
HOR)-Mesarna: 10–11. századi temetôrészlet, 9. sír: kisleány
csontvázának mellékletei között I. András H9 jelzetű, 4 átlyukasztott denára,
valamint 8 átlyukasztott kauricsiga: Ňeljko Tomiçić 1990, 89, 104: X.
t: 1; ua. 1997, 25, 25: 15. á. Maçvanska Mitrovica (opńt.
Sremska Mitrovica, JUG)-Zidine/Ńiringrad: 10–12. századi templomkörüli temetô, 215.
sír: nôi csontváz mellékletei között átlyukasztott római érme, Kálmán
(1095–1116), továbbá II. (Vak) Béla (1131–1141) vagy II. Géza (1141–1162)
összesen 6 átlyukasztott denára, végezetül 34 átlyukasztott kauricsiga: Slavenka
Ercegović-Pavlović 1980, 28, XXIII. t. Majs (Ba)-Udvari rétek:
10–11. századi temetô, 53. sír: nôi csontváz mellékletei között
meghatározhatatlanná kalapált, átlyukasztott ezüstpénz (?), valamint 1 kauricsiga: Kiss
Attila 1983, 80, 81: 53. á, 321: 13. t; 472. sír: nôi csontváz
mellékletei között meghatározhatatlanul megsemmisült 11. századi érme, valamint 1
átlyukasztott pénzkauri: ua. 1983, 107, 347: 39. t. Piliny
(Nó)-Sirmányhegy: 10–11. századi temetôrészlet, 56. sír:
fiatal leány csontvázának mellékletei között azonosíthatatlan 11. századi magyar
denár, valamint néhány kauricsiga: Nyáry Albert 1902, 219, 233, 234:
á. (a gyöngyök között csupán 1 kauricsiga rajzával). Pusztaszentlászló
(Za)-Deáksűrű: 11–12. századi köznépi temetô, 163. sír:
kisleány csontvázának mellékletei között I. (Szent) László (1077–1095) H26
jelzetű denára, valamint 4 átlyukasztott pénzkauri: Szôke Béla
Miklós–Vándor László 1987, 37, 37: 29. á, 111: 70. á: 1–14, 124: 83. á: 10,
130: 89. á: 7. Szob (Pe)-Bészob/Bôszob: templomkörüli temetô
11–12. századi részlete, 9. sír: anya és csecsemôje temetkezése.
Elôbbi mellett Péter (1038–1041, 1044–1046) H6 jelzetű denára, utóbbi mellett 1
pénzkauri: MRT 9, 342: 26. jegyzet. Tornóc (régi Nyitra m.; Trnovec nad
Váhom, okr. Galanta, SZLK)-Felsôjattó (régi Nyitra m., çast'
Hornü Jatov), Remízka-dűlô: 10–11. századi köznépi
temetôrészlet, 61. sír: gyermekcsontváz mellékletei között
meghatározhatatlan ezüstpénz (?), valamint 5 átlyukasztott kauricsiga: Anton
Toçík 1971, 142, 237: XXIII. t: 3–5. Vinkovci (opńt. Vinkovci,
HOR)-Meraja: templo<%-2>mkörüli temetô 11–12. századi részlete, 22.
sír: mellékletei között I. (Szent) László H26 jelzetű denára, valamint 1
átlyukasztott kauricsiga: Stojan Dimitrijević 1966, 42, 22. t. 2.
40 Jászberény
(JNSz)-Négyszállás I. temetô: jász templomkörüli temetô 13–15. századi
részlete, 86. sír: gyermekcsontváz mellékletei között III. Béla
(1172–1196), a pereménél háromszor átlyukasztott H72 jelzetű bronzpénze, valamint
4 átlyukasztott kauricsiga: Selmeczi László 1992, 29, 107: III. t:
55–64. 174. sír: nôi (?) csontváz mellékletei között
meghatározhatatlan ezüstpénz, valamint 1 átlyukasztott kauricsiga: ua.
1992, 40, 111: VII. t: 1–9. 180. sír: nôi csontváz mellékletei
között Mária királynô (1385–1395) denárának töredéke, valamint 3 átlyukasztott
kauricsiga: ua. 1992, 42, 111: VII. t: 38–56. 222. sír:
nôi (?) csontvázmaradvány mellékletei között átlyukasztott meghatározhatatlan
érme, valamint 1 átlyukasztott kauricsiga: ua. 1992, 48, 113: IX. t:
10–17, 126: XVIII/4. t. Dombóvár (To)-Békató: 16–17. századi
iflák temetôrészlet, 193. sír: kisfiú csontvázának mellékletei
között átlyukasztott 16. századi ún. nürnbergi zseton, valamint 3 átlyukasztott
pénzkauri: Gaál Attila 1979–80, 152, 171, 209: 30. á., 219: VII. t.
41 Sulayman arab kereskedô 851-bôl,
Al-Biruni perzsa polihisztor 1030 tájáról való, valamint Ibn Battuta (1304–?) arab
utazó és földrajzi író 1343. és 1346. évi ott-tartózkodását követôen írott
feljegyzései szerint: John Carswell 1975–77, 135–137.
42 Maria Schilder
1952, 41.
43 Ibn Battuta leírását egyéb
néprajzi megfigyelésekkel kiegészítve a gyűjtés úgy történt, hogy pálmaágakat
helyeztek a tengerbe, amelyekre a csigák felmásztak és rátapadtak. A vízbôl
kiszedett, csigákkal teli ágakat a gyűjtôk a parton ásott gödrökbe helyezték, s
megvárták, amíg az állatok húsa kirohadt a csigaházakból, amelyeket ezután még
átlyukasztották, fehérítették: John Carswell 1975–77, 137. Az A.
Nassa camelus csiga házából gyártott nassa-pénz
készítésérôl: Oskar Schneider 1905, 19–21; Julius Lips
1962, 213–214.
44 Az angol nyelvű változatban
kissé eltérôen fogalmazott: ,,Among the 10th century Hungarian finds only a
few can be proved to be of direct oriental origin and the number of the objects of
Byzantine origin are also very low. It also emphasises the role of the cowrie shells.''
István Gedai 1998, 461. Miután azonban a kauricsigák beszerzését
sajátos kereslet okozta, az egyébként nem kevés keleti vagy bizánci eredetű
tárggyal, fôként ékszerrel és ruhadísszel való összevetésük érdektelen.
Tárgyalásuk helyett ld. Mechthild Schulze-Dörrlamm 1988; Mesterházy
Károly 1990, 1991; Kovács László 1992; Károly
Mesterházy 1994. megfelelô részletei stb.
45 A lehetô legrövidebben
áttekintve: Aleksej Andreeviç Bykov 1959, 4–14, 28. alapján; vö. Paul
Einzig 1949, 253–254, 285; Alison Hingston Quiggin 1949, 224–229,
243–245; Natalija L'vovna Çlenova 1972, 53–54.
46 Velük tömték be a halott
testnyílásait, hogy a gonosz szellemek behatolását megakadályozzák, vö. Aleksej
Andreeviç Bykov 1959, 5; Róheim Géza 1984, 371. Jellegzetes alakjuk
miatt a halálban való újjászületést jelképezhették: Mircea Eliade
1997, 174–175.
47 Nem lehet véletlen, hogy a
fémpénzt megelôzô fizetôeszköz fajták történetét felvázoló, s Európából a
csehországi leletekre összpontosító tanulmányában
Taîána Kuçerovská a kauricsigákkal
kapcsolatban csupán a kulturfejlôdés alacsonyabb fokára jutott nem-európai népek
anyagára hivatkozott: Taîána
Kuçerovská 1989–90, 13.
48 ,,Nagyszámú lelete önálló
feldolgozásra vár.'': Kovács László 1991/92, 62: 106. jegyzet.
49 Ld. Kovács László
1999.