1 A lelôhelyek nevénél alkalmazott rövidítések: 1. országnevek: BH: Bosznia, HOR: Horvátország, JUG: Jugoszlávia, MAC: Macedónia, OR: Oroszország, ROM: Románia, SZLK: Szlovákia, UKR: Ukrajna, 2. magyar megyenevek: Ba: Baranya, BAZ: Borsod-Abaúj-Zemplén, Cso: Csongrád, GyMS: Gyôr-Moson-Sopron, JNSz: Jász-Nagykun-Szolnok, Nó: Nógrád, Pe: Pest, To: Tolna, Ve: Veszprém, Za: Zala, 3. közigazgatási nevek: m.: megye, jud.: judeęul, obl.: oblast', okr.: okres, opńt.: opńtina, raj.: rajon, ňup.: ňupanja.

2 Lakner Ambró 1889, 267.

3 xy. 1889, 267–268.

4 Már Reizner János utalt arra a szeged (Cso)-szôregi szarmata sírban lelt párduckauri kapcsán, hogy a ,,nagyobb Cypria kagyló,... amely gazdag színpompával bír, a hosszú idô alatt fényét és színét teljesen elvesztette'': Reizner János 1903, 46, 47: 2. á.

5 Az egyes kauricsigafajok angol és tudományos nevét ld. alább.

6 Így pl. Pósta Béla a gróf Zichy Jenô gyűjteményébe került Kaukázus-vidéki Bakszan- és Csegem-völgyi leletek ismertetésekor megjegyezte, hogy sok közöttük a Cypraea moneta, azaz pénzkauri púpjának eltávolításával készült kagylógyöngy, amely a Kárpát-medencében a szkíta és a honfoglaláskorban fordul elô. Az utóbbi korszakból a csornai (GyMS) és a rábé (régi Torontál m.: Rabe, opńt. Novi Kneňevac, JUG)-ankaszigeti valóban pénzkaurikat ismerte: Pósta Béla 1897, 357, 520–522, 534: 68. á.; viszont a szkíta leletek általunk végzett vizsgálatából az derült ki, hogy mindegyikük vagy legalábbis az elérhetô többségük nem pénzkauri, hanem gyűrűskauri (Cypraea annulus).

7 Vö. Zdenęk Váŕa 1954, 60–61.

8 Vö. Kovács László 1988, 126, 152: 5. jegyzet. A miocén kori kauricsigák — Cypraea sp., Cypraea (Zonaria) fabagina, Cypraea (Zonaria) columbaria, Cypraea (Cypropterina) duclosiana sulcicauda — Budapest-Illés utca, Budapest-Rákos, Lapugy (régi Hunyad m.; Lăpugiu de Jos vagy Lăpugiu de Sus, jud. Hunedoara, ROM), Sámsonháza (Nó) és Várpalota (Ve) lelôhelyű ôsmaradványleleteirôl: Strausz László 1962, 156–157: Nr. 539–542, 156: 176. á., LXXV. t: 10–11, 14–24.

9 Gedai István 1996, 57.

10 Gedai István 1994–95, 156.

11 István Gedai 1988, 461–462.

12 Kovács László 1988, 126, 152: 5. jegyzet; ua. 1991/92, 62: 106. jegyzet; ua. 1994, 116.

13 Vö. László Kovács 1989; valamint az 1000–1141 közötti idôszak érmés sírleleteirôl való gyűjtésemrôl: ua. 1993–94.

14 Itt jegyzem meg, hogy az alább bármilyen felhasználásban idézett összes szakirodalomból Gedai István csupán Alison Hingston Quiggin 1949, 225-re hivatkozott egy kínai bronz kauricsiga-utánzat kapcsán, továbbá mindössze bibliográfiai adatként említette a leletkatasztert: Gedai István 1994–95, 156: 12–13. jegyzet.

15 Szôke Béla <%-2>1962, 54–55. Lényeges kiegészítésekkel: Szôke Béla Miklós–Vándor László 1987, 62.<%0>

16 Josip Korońec 1950, 84–85; Jovan Hadňi 1953; Jiâí Sláma 1958. Késôbb még: Marija Birtasević 1973.

17 Nem feladatom annak eldöntése, hogy tanulmánya német nyelvű összefoglalásának szövegében szerepelt-e, vagy a fordító leleménye volt-e a Kaurischnecke 'kauricsiga' szó használata: Gedai István 1994–95, 157.

18 Felix Lorenz Jr.–Alex Hubert 1993. A Magyarországon munkám írása idején ismeretlen könyv tanulmányozását Radócz Gyula szívességének köszönhetem.

19 A Kaukázustól és a Fekete-tengertôl északra fekvô pusztákról a 13–14. században betelepített iráni eredetű, alán népesség, amely zömében a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, a Zagyva és a Tarna mentén, a róluk elnevezett Jászságban nyert lakhelyet: Györffy György 1990.

20 Az iflákok (azaz vlahok) eredetileg juhpásztorok voltak, s a szerbekkel és mohamedán bosnyákokkal együtt a 16. században települtek be az oszmán-törökök meghódította dél-dunántúli területekre, s bizonyára az 1686. évi felszabadító harcokat követôen vonultak ki onnét. Eredetüket illetôen a dombóvári temetôjüket feldolgozó Gaál Attila elfogadta Éry Kinga véleményét, miszerint Crna Gora/Montenegro környékérôl, esetleg a szomszédos görög vagy albán hegyvidékrôl érkezhettek, s mintegy 120 évig elszigetelten laktak Magyarországon: Gaál Attila 1979–80, 178–180; vö. Éry Kinga 1979–80, 242–248.

21 Önzetlen és fáradhatatlan segítségét ezúton is megköszönöm.

22 A közölt számok a szélsôséges és az átlagméreteket jelentik Felix Lorenz Jr.–Alex Hubert 1993. megfelelô adatai alapján.

23 Felix Lorenz Jr.–Alex Hubert 1993. megfelelô adatai alapján.

24 Az itt idézhetetlen tömegű szakirodalomból ld. Oskar Schneider 1905, 101–173; J. Wilfrid Jackson 1917, 123–194; F. A. Schilder 1926, 318–322; Paul Einzig 1949, 507 (index); Alison Hingston Quiggin 1949, 340 (index); Maria Schilder 1952, 40–46.

25 Az általunk elérhetô s megvizsgálható Kárpát-medencei példány mindegyike gyűrűskauri volt, s a csak illusztrációból ismert többi, valamint az általam összegyűjtött kelet-európai és ázsiai párhuzamaik többsége talán szintén. Végsô szót természetesen csupán a teljes leletanyag meghatározását követôen lehet kimondani. Hasonló óvatossággal kezelendôek a késôbbi korszakok kauricsigafajairól írottak. Megjegyzendô, hogy a Kárpát-medencén kívüli párhuzamok között egyéb fajok is elô kellett forduljanak, amennyire az a méreteik alapján megbecsülhetô.

26 Gedai István 1994–95, 155–156; vö. pl. ua. 1972, 139–141; ua. 1972a, 189–193; ua. 1980, 28–31; ua. 1986, 18–22.

27 Vö. László Kovács 1989. megfelelô részei.

28 Gedai István 1994–95, 156. Mivel munkájának az alább idézett összes részlete is errôl az oldalról való, több hivatkozást nem tettem.

29 Leletkataszter, 9.

30 Szôke Béla 1962, 54–55 (,,A nôi ékszerek és a viselet tárgyai'' c. fejezetrészben).

31 Vö. az egyes érmefajok értékelését szövegben és táblázatokban: László Kovács 1989.

32 Csekej (régi Nyitra m.; Çakajovce, okr. Nitra, SZLK)-Templom-dűlô (poloha Kostolec): 9–12. századi köznépi temetô, 357. sír: leány csontvázának mellékletei között Guillaume auvergne-i gróf (918–926) brioude-i és Raoul francia király (923–936) dijoni 1-1 átlyukasztott denára, valamint 5 átlyukasztott kauricsiga: 4 pénzkauri, 1 pénz- vagy gyűrűskauri: Mária Rejholcová 1995, 38, 147: LVII. t. Karos (BAZ)-Eperjesszög, Libatanya II. temetô: 10. századi temetô, 1. sír: nôi csontváz mellékletei között 1 meghatározhatatlanná kalapált, átlyukasztás nélküli arab dirhem, valamint 3 pénzkauri: Révész László 1996, 15, 230: 8. t: 1–9, 387: 164. t: 4. Kenézlô (BAZ)-Fazekaszug, II. temetô: 10. századi temetô, 20. (= 45.) sír: férficsontváz mellékletei között Ahmad ibn Iszmáil számánida emír (907–914) dirhemének átlyukasztott volgai-bolgár utánzata, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: Fettich Nándor 1931, 94–96, 93–95: 76–80. á; László Kovács 1989, 37–38: Nr. LIIIb. 147, 30. á: Nr. 4. Szered (régi Pozsony m.; Sereă, okr. Galanta, SZLK)-Mácsédi-dombok (Maçianske vřńky) II. temetô: 10. századi temetô, 8./55. sír: kisgyermekcsontváz mellékletei között I. Berengár itáliai király (888–915) átlyukasztott milánói denára, I. Henrik német király (919–936) átlyukasztott strassburgi denára és 5 átlyukasztott kauricsiga: Anton Toçík 1968, 54–55, 113: XLVII. t: 25–29; Kovács 1989, 64: Nr. CXVa. 350–351, 110: 24. t: Nr. 5. Tardoskedd (régi Nyitra m.; Tvrdońovce, okr. Nové Zámky, SZLK)-Paptag: kisgyermek temetkezésének mellékletei között Naszr ibn Ahmad számánida emír (914–943) átlyukasztott dirheme, valamint 3 átlyukasztott kauricsiga: László Kovács 1989, 68: Nr. CXXVI. 372, 130: 32. á: Nr. 2; Anton Toçík 1992, 166, 166: 112. á: 1–3.

33 Az egyes lelôhelyek ismertetésére itt most nem kerítettem sort, csupán a lettországi, ill. a skandináviai leleteket széles kitekintéssel feldolgozó munkákra utalok: Č. S. Mugureviç 1962; ua. 1965, 54–59; ill. Ingmar Jansson 1988, 589–592, 635–636.

34 Ld. pl. Demir Kapija (opńt. Negotino, MAC)-Markova Kule: 9–10. századi szláv nôi (?) sírban 1 db: Radmila Pańić 1975, 158, 158/169: VI. t: balra fenn; Mahovljani (opńt. Laktańi, BH)-Luke-Kuňno groblje: 10–12. századi szláv köznépi temetô 4. sír: gyermekcsontváz mellékletei között 1 db: Nada Miletić 1979, 138, XII. t: az alsó képen fenn, középen; 15. sír: nôi csontváz mellékletei között 1 db: ua. 1979, 139, XIV. t: talán a gyöngysor bal alsó ívén; Popovec Kalniçki (Koprivniçko-Kriňevaçka ňup., HOR): 11. századi temetôrészlet megbolygatott temetkezéseibôl megmaradt szórványleletek között 1 db: Ňeljko Tomiçić 1996, 100, 113: III. t: 6; Sudova Vińnia (L'vovskaja obl., UKR): 10. századi magyar nôi csontváz mellékletei között 10 db: Előbieta Dçbrowska 1979, 341–342, 349, 347: 4. á: 2; Zvonimirovo (Virovitiçko-Podravska ňup., HOR)-Veliko polje 4. sír: a 11. sz. elsô harmadára keltezett nôi csontváz mellékletei között 51 (?) átlyukasztott kauricsiga: Ňeljko Tomiçić 1997, 46, 81, 46: 26. á., 80: 57. á. (a megnevezetlen mennyiségű kauricsigát csupán e fényképrôl számoltam meg).

35 Várpalota (Ve)-Unio-homokbánya 24. sír: nôi temetkezés mellékletei között tigriskauri (?), függôként használt, bal (columellaris) oldali töredéke: István Bóna 1956, 190, XXXVIII. t: 5: fenn, élben; vö. Joachim Werner 1962, 27–28, 12. t: 5; Ulrich Arends 1978, 442, 1121: Nr. 762.

36 Bolńie Tigany (Tataristan, OR): részletesen 56 sírig közölt 9–10. századi volgai-bolgár temetô: 19. sír: nôi temetkezés leletei között 9 db: Elena Aleksandrovna Chalikova–Al'fred Hasanoviç Chalikov 1981, 29–30, 31: 22. á, 114: XVI. t: 12; 21. sír: nôi temetkezés mellékletei között 1 db: ua. 1981, 30–33, 32: 21. á, 113: XVB. t: 5; 45. sír: kisleány temetkezésének mellékletei között 1 db: ua. 1981, 45–46, 130: XXXIIA. t: 5.

37 Majackoe selińçe (Divnogor'e, Liskinskij raj., Voroneňskaja obl., OR): 9–10. századi temetô, VII. katakomba: gyermek temetkezésében 1 db: Anatolij Zaharoviç Vinnikov-Gennadij Evgen'eviç Afanas'ev 1991, 26–27, 38–39, 42, 27: 13. á.; Majackoe gorodińçe: 9. századi katakombatemetô-részlet, 38. katakomba: férfi és nô páros temetkezésének mellékletei között 1 nagy (talán ép) kauricsiga: Valerij Sergeeviç Flërov 1993, 31, 31: 13. táblázat. Rajza korábban jelent meg: ua. 1984, 165: 10. táblázat; 177: 18. á: 8; 41. katakomba: férficsontváz mellékletei között 1 db: ua. 1984, 176–177: 17. á: 10, 160: 8. táblázat, 158: 9. á: 41; 85. katakomba: nôi csontváz mellékletei között 1 nagyobb kauricsiga basalis töredéke: ua. 1993, 26–27: 11. táblázat. Rajza korábban jelent meg: ua. 1990, 165, 191: 21. á: 13.; 88. katakomba: nôi csontváz mellékletei között 1 nagy kauricsiga: ua. 1993, 26–27: 11. táblázat, 128: 51. á: 13.; 92. katakomba: nô és kisgyermek csontvázának mellékletei között 1 db: ua. 1993, 33, 33: 14. táblázat, 129: 52. á: 5. Tankejevka (Tataristan, OR): 9–10. századi volgai-bolgár temetô, 243. sír: gyermekcsontváz mellékletei között 1 nagy kauricsiga: Elena Aleksandrovna Khalikova–Evgenij Petroviç Kazakov 1977, 71, 113, 183: IXa. t: 5.; 481. sír: nôi csontváz mellékletei között 4 db: ua. 1977, 136, 189: XVa. t: 1.; 508. sír: gyermekcsontváz mellékletei között 5 db: ua. 1977, 138, 189: XVb. t: 1.

38 A lovas kultúra keletiráni eredetű alapszókincsét az ugorok (azaz a magyarok, valamint az obi-ugor vogulok és osztjákok) a kauricsigákat már ismerô keletiráni lovasnomád jüe-csik, hsziung-nuk és szakák nyelvébôl a Kr. e. 5. században vehették át. A közép ôsmagyar kori (Kr. u. 1–5. század) jövevényszavak átadói az ugyancsak keletiráni aorsz, pariosz, alán stb. törzsek lehettek. Végezetül a késô ôsmagyar kori (5–10. század) ugyancsak keletiráni hvárizmi és hvárizmi alán átvételekre a Volga-vidéken, ill. Kazárián keresztül, újabb alán kölcsönzésekre pedig a Don-vidéken, a Krím félszigeten és a Prut-vidékén kerülhetett sor, míg az északnyugat-iráni perzsa jövevényszavak kereskedelmi úton kerülhettek a magyar nyelvbe: Harmatta János 1997. nyomán. Fontos, hogy e jövevényszavak jelzésvilágában egyéb területek mellett ,,szembeötlô... a szellemi és az érzelmi élet gazdagodásának, a vallásos képzetek magasabb szintjének..., és végül, de nem utolsósorban a kelet-európai Közép-Ázsia (Xvarizm) és Elô-Ázsia (Perzsia) felé irányuló kereskedelembe való bekapcsolódás tükrözôdése.'': uo., 82–83; vö. Róna-Tas András 1997, 163–169.

39 Csak a legszükségesebb irodalommal: Bijelo Brdo (Bjelo Brdo, régi Verôce m.; Osjeçko-Baranjska ňup., HOR)-Velika Venecija utca: 10–11. századi temetôrészlet, 107. sír: nôi (?) csontváz mellékletei között I. András (1046–1060) H8 és I. Béla (1060–1063) H12 jelzetű denára, valamint 5 átlyukasztott pénzkauri: Josip Brunńmid 1903–04, 61, 35: 2: á. 4; 113. sír: nôi csontváz mellékletei között I. András H8 jelzetű denára, valamint 4 átlyukasztott pénzkauri: ua. 1903–04, 62, 34: 1. á: 3, ill. 38: 6. á: 6, 44: 8. á: 13, 27, 35, 38, 45, 58–59, 62–63. Brestovik (opńt. Grocka, JUG)-Visoka Ravan: 11–13. századi temetô, 99. sír: átlyukasztott meghatározatlan érme és ismeretlen számú (2-3 db?) átlyukasztott kauricsiga: Mirjana Ćorović-Ljubinković 1956, 136, 135: 4. á: középen. Csongrád (Cso)-Mámai-dűlô/Rekettyés: 10–11. századi temetôrészlet, 1. sír: leánygyermek (?) csontvázának mellékletei között I. (Szent) István (1000–1038) H1 denára, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: Párducz Mihály 1941, 171, XXXIX. t: 1–3, 5–6, 8–11, 13, 22–23, 26–28, 34. Josipovo (régi Verôce m.; Ciganka, opńt. Podravska Slatina, Virovitiçko-Podravska ňup., HOR)-Mesarna: 10–11. századi temetôrészlet, 9. sír: kisleány csontvázának mellékletei között I. András H9 jelzetű, 4 átlyukasztott denára, valamint 8 átlyukasztott kauricsiga: Ňeljko Tomiçić 1990, 89, 104: X. t: 1; ua. 1997, 25, 25: 15. á. Maçvanska Mitrovica (opńt. Sremska Mitrovica, JUG)-Zidine/Ńiringrad: 10–12. századi templomkörüli temetô, 215. sír: nôi csontváz mellékletei között átlyukasztott római érme, Kálmán (1095–1116), továbbá II. (Vak) Béla (1131–1141) vagy II. Géza (1141–1162) összesen 6 átlyukasztott denára, végezetül 34 átlyukasztott kauricsiga: Slavenka Ercegović-Pavlović 1980, 28, XXIII. t. Majs (Ba)-Udvari rétek: 10–11. századi temetô, 53. sír: nôi csontváz mellékletei között meghatározhatatlanná kalapált, átlyukasztott ezüstpénz (?), valamint 1 kauricsiga: Kiss Attila 1983, 80, 81: 53. á, 321: 13. t; 472. sír: nôi csontváz mellékletei között meghatározhatatlanul megsemmisült 11. századi érme, valamint 1 átlyukasztott pénzkauri: ua. 1983, 107, 347: 39. t. Piliny (Nó)-Sirmányhegy: 10–11. századi temetôrészlet, 56. sír: fiatal leány csontvázának mellékletei között azonosíthatatlan 11. századi magyar denár, valamint néhány kauricsiga: Nyáry Albert 1902, 219, 233, 234: á. (a gyöngyök között csupán 1 kauricsiga rajzával). Pusztaszentlászló (Za)-Deáksűrű: 11–12. századi köznépi temetô, 163. sír: kisleány csontvázának mellékletei között I. (Szent) László (1077–1095) H26 jelzetű denára, valamint 4 átlyukasztott pénzkauri: Szôke Béla Miklós–Vándor László 1987, 37, 37: 29. á, 111: 70. á: 1–14, 124: 83. á: 10, 130: 89. á: 7. Szob (Pe)-Bészob/Bôszob: templomkörüli temetô 11–12. századi részlete, 9. sír: anya és csecsemôje temetkezése. Elôbbi mellett Péter (1038–1041, 1044–1046) H6 jelzetű denára, utóbbi mellett 1 pénzkauri: MRT 9, 342: 26. jegyzet. Tornóc (régi Nyitra m.; Trnovec nad Váhom, okr. Galanta, SZLK)-Felsôjattó (régi Nyitra m., çast' Hornü Jatov), Remízka-dűlô: 10–11. századi köznépi temetôrészlet, 61. sír: gyermekcsontváz mellékletei között meghatározhatatlan ezüstpénz (?), valamint 5 átlyukasztott kauricsiga: Anton Toçík 1971, 142, 237: XXIII. t: 3–5. Vinkovci (opńt. Vinkovci, HOR)-Meraja: templo<%-2>mkörüli temetô 11–12. századi részlete, 22. sír: mellékletei között I. (Szent) László H26 jelzetű denára, valamint 1 átlyukasztott kauricsiga: Stojan Dimitrijević 1966, 42, 22. t. 2.

40 Jászberény (JNSz)-Négyszállás I. temetô: jász templomkörüli temetô 13–15. századi részlete, 86. sír: gyermekcsontváz mellékletei között III. Béla (1172–1196), a pereménél háromszor átlyukasztott H72 jelzetű bronzpénze, valamint 4 átlyukasztott kauricsiga: Selmeczi László 1992, 29, 107: III. t: 55–64. 174. sír: nôi (?) csontváz mellékletei között meghatározhatatlan ezüstpénz, valamint 1 átlyukasztott kauricsiga: ua. 1992, 40, 111: VII. t: 1–9. 180. sír: nôi csontváz mellékletei között Mária királynô (1385–1395) denárának töredéke, valamint 3 átlyukasztott kauricsiga: ua. 1992, 42, 111: VII. t: 38–56. 222. sír: nôi (?) csontvázmaradvány mellékletei között átlyukasztott meghatározhatatlan érme, valamint 1 átlyukasztott kauricsiga: ua. 1992, 48, 113: IX. t: 10–17, 126: XVIII/4. t. Dombóvár (To)-Békató: 16–17. századi iflák temetôrészlet, 193. sír: kisfiú csontvázának mellékletei között átlyukasztott 16. századi ún. nürnbergi zseton, valamint 3 átlyukasztott pénzkauri: Gaál Attila 1979–80, 152, 171, 209: 30. á., 219: VII. t.

41 Sulayman arab kereskedô 851-bôl, Al-Biruni perzsa polihisztor 1030 tájáról való, valamint Ibn Battuta (1304–?) arab utazó és földrajzi író 1343. és 1346. évi ott-tartózkodását követôen írott feljegyzései szerint: John Carswell 1975–77, 135–137.

42 Maria Schilder 1952, 41.

43 Ibn Battuta leírását egyéb néprajzi megfigyelésekkel kiegészítve a gyűjtés úgy történt, hogy pálmaágakat helyeztek a tengerbe, amelyekre a csigák felmásztak és rátapadtak. A vízbôl kiszedett, csigákkal teli ágakat a gyűjtôk a parton ásott gödrökbe helyezték, s megvárták, amíg az állatok húsa kirohadt a csigaházakból, amelyeket ezután még átlyukasztották, fehérítették: John Carswell 1975–77, 137. Az A. Nassa camelus csiga házából gyártott nassa-pénz készítésérôl: Oskar Schneider 1905, 19–21; Julius Lips 1962, 213–214.

44 Az angol nyelvű változatban kissé eltérôen fogalmazott: ,,Among the 10th century Hungarian finds only a few can be proved to be of direct oriental origin and the number of the objects of Byzantine origin are also very low. It also emphasises the role of the cowrie shells.'' István Gedai 1998, 461. Miután azonban a kauricsigák beszerzését sajátos kereslet okozta, az egyébként nem kevés keleti vagy bizánci eredetű tárggyal, fôként ékszerrel és ruhadísszel való összevetésük érdektelen. Tárgyalásuk helyett ld. Mechthild Schulze-Dörrlamm 1988; Mesterházy Károly 1990, 1991; Kovács László 1992; Károly Mesterházy 1994. megfelelô részletei stb.

45 A lehetô legrövidebben áttekintve: Aleksej Andreeviç Bykov 1959, 4–14, 28. alapján; vö. Paul Einzig 1949, 253–254, 285; Alison Hingston Quiggin 1949, 224–229, 243–245; Natalija L'vovna Çlenova 1972, 53–54.

46 Velük tömték be a halott testnyílásait, hogy a gonosz szellemek behatolását megakadályozzák, vö. Aleksej Andreeviç Bykov 1959, 5; Róheim Géza 1984, 371. Jellegzetes alakjuk miatt a halálban való újjászületést jelképezhették: Mircea Eliade 1997, 174–175.

47 Nem lehet véletlen, hogy a fémpénzt megelôzô fizetôeszköz fajták történetét felvázoló, s Európából a csehországi leletekre összpontosító tanulmányában Taîána Kuçerovská a kauricsigákkal kapcsolatban csupán a kulturfejlôdés alacsonyabb fokára jutott nem-európai népek anyagára hivatkozott: Taîána Kuçerovská 1989–90, 13.

48 ,,Nagyszámú lelete önálló feldolgozásra vár.'': Kovács László 1991/92, 62: 106. jegyzet.

49 Ld. Kovács László 1999.