Ugrás a tartalomhoz

EU Kiválósági KözpontISO 9001

ERCIMW3C MemberFraunhofer Projektközpont

Hírek

Аlattság és törött szám – Mathematikai műszótár az Akadémia hőskorából

2015. February 04. 13:44

A tudománytörténet ugyan ismeri, a szélesebb kutatói közösség számára azonban igazi kultúrtörténeti csemege lehet az MTA által 1834-ben kiadott Mathematikai műszótár. A kiadványban, amelyre Rónyai Lajos akadémikus, intézetünk tudományos tanácsadója hívta fel a Matematikai Tudományok Osztálya tagjainak figyelmét, több szakterület, köztük a matematika idegen nyelvű műszavainak korabeli magyar fordítását adták közre.

"És épen ennek elérhetése végett fel is szólít a' társaság ezennel minden magyar tudóst, akár tag, akár nem, ne sajnáljon olly szavak helyett, mellyekkel meg nem elégedhetésének nyomos okait adhatja, helyesebbeket, a' titoknokhoz intézendő levelében küldeni, valamint az ollyanok' új elnevezéseit is kedvesen veendi ez úton a' társaság, mellyek ide még magyar műszó nélkül tétettek vagy ki is maradtak" – fordult a könyv előszavában Döbrentei Gábor titoknok – mai megnevezéssel főtitkár – kora tudósaihoz.

Az 1834-es kiadványra az egyik első magyar nyelvű matematikakönyv, a Dugonics András-féle algebra történetének kutatása közben bukkant Rónyai Lajos akadémikus. Szerinte az"előbeszédből" is jól érezhető az a reformkorra jellemző lelkesedés, amellyel a magyar nyelv ápolására létrehozott Tudós Társaság a "műszavak' javítására 's a' gyüjteménynek folytatólag bővítésére" törekedett.

Mathematikai műszótár, amelyben fizikai, csillagászati és hadtudományi szócikkek is szerepelnek, nem előzmény nélküli. A szerkesztők fel is sorolták azokat a műveket, "mellyekből e' gyüjtemény összeszedetett". "A szótár matematikai részének főként Bitnicz Lajos és Győry Sándor által összeállított szószedetéből kiderül, hogy sok mai szakszó már 1834-ben is használatos volt" – hangsúlyozta Rónyai Lajos. Példaként említette az "együttható, változó, terület, kitevő, átfogó" kifejezéseket. Ez utóbbi esetében még olyan lehetőségeket is felkínált a szótár, mint az "alattság, alattálló, aláfeszült, fenék, feszes oldal". Néhány más szakszó pedig csak kicsit tért el a jelenleg használatos alaktól, mint a "törött szám" vagy a "gyökérkivonás". "Sok szóalak ma már mulatságosan hat – tette hozzá Rónyai Lajos. – Például a »differentialquotient« magyar megfelelőjeként a szótárban a »külzelék hanyados« használatát javasolják.

A 19. század első felében a főleg latin és német eredetű szakkifejezések magyarosítására törekvő tudósok mai utódaira elsősorban az angol nyelvből származó szavak magyarra ültetése ró feladatot. Kiss Jenő akadémikus a Magyar Tudomány 2009. januári számában megjelent, "A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit" című tanulmányában az angol világnyelvi szerepének erősödését és főként a kisebb nyelvek növekvő térvesztését prognosztizálva, felhívja rá a figyelmet: "Biztonságban lévőknek jelenleg azok a nyelvek tekinthetők (az angolon kívül, amely a legnagyobb biztonságban van jelenleg), amelyek magas teljesítőképességűek, tehát versenyképesek, amelyeknek elterjedt írásbelisége, fejlett köznyelve, szaknyelvei, hozzá lojális anyanyelvi értelmisége, több millió anyanyelvi beszélője, sikeres közössége van, s közösségének jelentős része fejlett, önálló államiságú társadalomban él."

Rónyai Lajos úgy tapasztalja, a tudományos közösségben érezhető az a törekvés, hogy a folyamatosan gyarapodó szakkifejezésekre találjanak magyar megfelelőket még akkor is, ha végül csak egy szűkebb kör használja őket. Így van ez a matematika és a hozzá kapcsolódó számítástudomány területén is: művelőinek napjainkban elsősorban szintén az angol szaknyelvi kifejezések egy részének magyarra ültetése okozhat fejtörést.

A szaknyelvek és a többi hagyományos nyelvi réteg mellett növekvő fontosságú nyelvünk digitális élete és jelenléte is. Erre figyelmeztetnek Kornai András, az MTA doktora internetes nyelvhasználattal kapcsolatos eredményei is. Mint arra egy 2013-ban publikált tanulmányában rámutatott: számos kis nyelv – például az észt, a finn, az izlandi – "virul" az interneten, azaz naponta több milliárd szónyi új anyag válik ezeken a nyelveken digitálisan elérhetővé.