Kovács András Ferenc

Vojtina vázlatfüzetébôl

Kányádi Sándornak szeretettel

dédapáink szemet hunnak
ha elmegyünk kunnak hunnak
avagy inkább besenyőnek
fejeink már be se nőnek
de beállunk ennek-annak
véres kardnak vesznek-adnak
bellölünk is támad széköl
ki nagyerdőn fákat léköl
lehetünk még kazár csángó
ha fogunk közt hazánk ráng ó
habzó szájért enned adnak
elszegődünk ennek-annak
jásznak gyásznak heves hunnak
ősapáik szemet hunnak
vakulj magyar porladj szikla
ádáz erynnisnek lelke
ezeréves vétkek telke
véres kardként vesznek-adnak
ha beállunk ennek-annak
tán apáink szemet hunnak
játszott gyásznak sebes hunnak
jövendőink bármi légyen
honfigőg turáni szégyen.