|
Czethalból kibukkan, kivettetik Jónás: Mehet Ninivébe, nem kíséri óvás, Mert egy az írott kép, ám a mondott szó más! Mesterünk sorsunkat ekképpen megfesté, Isten kegyelméből lőn az Ige testté: Fényessége egyként serényé meg resté, Ragyogása lelkünk templomába les bé!
Zilah, 1889 tavaszán |