A NetRunner nevet viselô program 1996. elsô félévében született az ELTE TTK Informatika Tanszékcsoportján. Készítôi a Kielégíthetetlen Klózhalmaz csapat tagjai, akiknek másodéves programozó matematikus hallgatókként a programozási technológia tárgyuk keretében kellett ezt a programot megírniuk.
A program nem készült el véglegesen, ez a dokumentáció az eddigi változatot ismerteti; ennek még verziószáma sincs.
A program az Internet számítógépes hálózat, azon belül legfôképpen a World Wide Web rendszer információinak, szolgáltatásainak elérésére szolgál. Az ilyen 'browser'-nek nevezett szoftver képes a felhasználó számára lehozni, megjeleníteni az esetenként nagyon távoli gépeken levô adatokat.
A legfontosabb feladata a HTML nyelven írt oldalak megjelenítése helyi vagy hálózati file-okból egyaránt, de ezen kívül támogatja az Internet E-mail, Telnet és Gopher szolgáltatásait is.
A feladatkört pontosabban leírja a program specifikációja.
A szoftver Linux operációs rendszeren fut, és szükségesek még hozzá a TCL programozási nyelv interpretere, valamint a TK toolkit könyvtárai is.
Mivel a program az eredményeit az X-Windows grafikus környezetben képes megjeleníteni, biztosítanunk kell a megfelelô megjelenítôrendszert is. Ha az elôtt a gép elôtt ülünk, amelyiken futtatjuk a programot, akkor egy X-es terminálablakból egyszerûen elindíthatjuk. Ha viszont mas gépen szeretnénk szemlélni az eredményt, akkor a futtatás elôtt meg kell adnunk az X-terminálunk, vagy a terminálemulációt végzô gépünk nevét a futtató gépnek, az export DISPLAY=host.subdomain.domain:0 alakú paranccsal, ahol "host.subdomain.domain" helyén természetesen az adott gép neve, vagy IP címe áll.
Ezután kiadhatjuk a NetRunner parancsot, amely elindítja a programot, megjeleníti annak felhasználói felületét.
A program ablakában több területet különböztethetünk meg.
A menüsorban találhatók a fômenüpontok. Ezekre klikkelve legördülô menüket kapunk, ebben találhatók az almenüpontok. A program lehetôségeit a menühierarchia alapján ismertetjük:
Ezt a menüpontot választva egy új ablak nyílik meg, melyben az Enter URL felirat után beírhatunk egy Internet-címet, majd az OK gomb megnyomásával elindíthatjuk a megjelenítését. Ha meggondoltuk magunkat, a Cancel gombbal beazárhatjuk az ablakot anélkül, hogy a beírt szöveget megpróbálná címként értelmezni és letölteni a program.
Ezzel a paranccsal Telnet kapcsolatot nyithatunk egy számítógéppel. Ehhez itt is kapunk egy ablakot, ahol az Enter host name után adhatjuk meg a gépet a nevével, vagy az IP címével. Az OK gomb lenyomásával indul a kapcsolat, a Cancel-lel itt is visszavonhatjuk a szándékunkat.
Elektronikus levelet írhatunk a megjelenô ablak To sorában megadott címre. A levél témáját a Subject sorban, a tartalmát a Contents mezôben írhatjuk meg. Az OK gombbal elküldhetjük a levelet, a Cancel-lel enélkül csukhatjuk be az ablakot.
Ez a menüpont szolgál a programból való kilépésre.
A megjelenített dokumentum forráskódját, azaz a HTML nyelven írt szöveget tekinthetjük meg, az OK gombbal zárhatjuk be ezt az ablakot.
Itt az úgynevezett könyvjelzôket kezelhetjük. A könyvjelzôk egy-egy Internet címet tárolnak, kívülrôl azonban csak a nevük látszik, ami egy sokkal olvashatóbb meghatározása az adott lapnak. Így nem kell megjegyezni a bonyolult címeket; ha már készítettünk az adott laphoz könyvjelzôt, akkor elég csak azt használni a megtekintéshez.
Az éppen olvasott oldalról készít egy könyvjelzôt.
Ablak nyílik, mellyel az Enter number of bookmark you want to delete mezôben megadott sorszámú könyvjelzôt törölhetjük az OK gombbal.
Az összes könyvjelzôt törli.
Itt vannak maguk a könyvjelzôk. Rájuk klikkelve az általuk jelzett oldal töltôdik be.
Az itt megjelenô ablakban különbözô beállításokat módosíthatunk.
A Show picture mezôben a képek megjelenítési módját lehet beállítani: a None esetén nincsenek képek, a Borders only-nál csak keret jelzi a képek helyét, míg az All esetében rendben megjelennek a képek.
A hálózatról gyakran letöltött oldalakat célszerûbb helyben tárolni, így (feltéve, hogy az eredeti dokumentum nem változott) újabb olvasáskor hamarabb láthatjuk az oldalt. A memóriában a program indítása óta olvasott oldalak tárolódnak, a lemezen a régebbiek is. A Cache settings mezôben a Disk cache size-nál a lemez erre a célra lefoglalt területének nagysága határozható meg, a Memory cache size mellett pedig ugyanez a memóriára. A Purge now gombokkal a kétféle cache tartalma törölhetô.
A Language részben a program nyelve választható, az angol (English), a magyar (Hungarian), és az egyéb (Other) között, ez utóbbinál meg kell adni szövegesen is az adott nyelvet.
A Home location sorba azt a címet kell beírnunk, amelyet "otthon"-lapnak választunk; ez jelenik majd mindig meg a program indításakor, illetve a Home gomb lenyomásakor is.
A Remember ... visited URLs-nél az adható meg, hogy hány címrôl tartsa nyilván a browser, hogy már jártunk ott. Ez azért jelentôs, mert az oldalakon más-más színnel jeleníthetôk meg a már látogatott, és a még ismeretlen hivatkozások.
Az OK gombra kattintva a beírt változások elmentôdnek, míg a Cancel-lel sztornózhatjuk, amit beírtunk.
Egy információs ablak jelenik meg a programról.
Az elôzôleg nézegetett oldalt mutatja meg újra. Csak a program indítása óta olvasott lapokat jegyzi meg a program, ha még csak az elsô lapnál járunk, akkor ezt a gombot nem lehet megnyomni.
Az elôbb leírt gomb ellenkezôje: ha visszamentünk néhány lappal, akkor ezzel tudunk elôre menni. Ha a legkésôbbi lapon állunk, akkor nem használható.
Az éppen olvasott oldalt újra letölti a forráshelyérôl. Használható hibás letöltés után, vagy ha megváltozott a forrásszöveg, de a cache miatt még a régit látjuk.
Az "otthon"-lapra visz, ez az az oldal, amivel a program indult.
Ugyanaz, mint a File/Open location menüpont.
Ugyanaz, mint a File/Mail menüpont, egyetlen különbség az, hogy a levél szövege már tartalmazza az olvasott oldal forráskódját.
A gomb benyomásával leállítható a letöltés, pl. ha meggondoltuk magunkat, és nem akarjuk a lassú töltést megvárni.
Bezárhatjuk a program ablakát a File/Exit menüponttal, vagy az X-Windows-ban szokásos másik módon, az ablak bal felsô sarkából kinyíló menü Destroy pontja segítségével.
Itt olvashatók a specifikációban megadott azon elemek, amelyek még nem, vagy nem jól mûködnek a programban. Esetenként a dokumentáció fentebbi részében is le vannak írva olyan dolgok, amelyek még nem mûködnek, de mindig ez a hibajegyzék az irányadó arra nézve, hogy mûködik -e valami, vagy sem.