LÉTMINIMUM STANDARD
PROJEKT 1984 W (IV. fázis): KATABASIS SOTERIOLOGIKE (Folytatás) | ||||
Itt van néhány
mondat, ami mutatja, hogy itt valóban ezekről a kérdésekről
is szó van. Itt van egy kép, amelynek a mondata
úgy szól, hogy: "Fresh turba", tehát:
"Friss turba", azaz "Friss imaginációzavar".
De van egy másik is, most hirtelen nem találom,
a "Summer turba", a "Nyári imaginációzavar".
Itt van egy, amelyet említek: "Partly good, partly
bad", tehát: "Részben jó, részben
rossz". Véleményem szerint nincs az az állami
vagy egyházi szakember, aki meg tudja állapítani,
hogy miről is van itt szó. Nagyon nagy zavarba jönnek,
bizonyos, és ez a zavar mutatja azt, hogy valami igazság
lóg a levegőben. Itt van egy, amelynek a mondata
úgy szól: "We like to think, we run a very
smooth operation here, thank for your inquiry". "Szeretjük
azt gondolni, hogy mi itt egy nagyon gondos műveletet hajtunk
végre, köszönjük az Önök érdeklődését".
Ezt azért olvastam fel, hogy látszódjék,
hogy ez nem egy magányos, süket (taub) embernek a
művelete, hanem ő számít arra, hogy
ennek vonatkozásai lesznek embertársai felé.
[A hadiköltségvetés] Szeretném megmagyarázni, hogy miért nincsen egy olyan kiadvány, amely legalább vázlatosan tájékoztatná az érdeklődőket arról, hogy mi van itt, tudván, hogy ezt lehetetlenség egy egyszeri múzeumlátogatás során fölmérni. Azért nem tudott egy ilyen információs anyag elkészülni, mert a túlfogyasztás mérhetetlen dimenziókat öltött. Konkrétan: az emberi munkának hihetetlen nagy százalékát olyan műveletekbe fordították, olyan termékek létrehozására fordították, amely termékek egyrészt feleslegesek, másrészt károsak, harmadrészt kifejezetten a rombolás eszközei. Minden közösségnek van egy költségvetése. Véleményünk szerint a költségvetés többé-kevésbé kifejezi az adott közösség igényeit és lehetőségeit. De az bizonyos, hogy az ismert költségvetéseknek van egy területe, amely bizonyosan nem konstruktív. Hanem kifejezetten destruktív. Ez pedig a hadiköltségvetés. Azt, hogy ma Magyarországon konkrétan mennyit költenek el fegyverkezésre, nem lehet tudni, valószínűleg még azok sem tudják, akik efölött rendelkeznek, mert egymást is becsapják és önmagukat is - mindenesetre az bizonyos, hogy konkrétan Oroszország államadóssága már kevesebb, mint volt ezelőtt négy évvel, és ennek az adósságnak az óriási zömét már fegyverben Magyarországra szállították, tehát egy destruktív megoldást találtak egy konstruktív lehetőség esetén, nem beszélve arról, hogy a maradékot is fegyverben fogják nekünk adni, míg Csehország el tudta intézni, hogy az ő öt-hat-hétmilliárd dolláros adósságát ne fegyverben kapja meg Oroszországtól, hanem áruban. Tehát téglában vagy papírban vagy nyomdafestékben. Az ami ennek a kiállításnak egy kis információs füzetét jelenti, az akkora összeg a hadikiadásban, hogy egyszerűen nem lehet leírni, olyan pici az a szám ahhoz képest, ami egyébként ott van. Tehát nagyon sajnálom, hogy a túlfogyasztás még mindig megy, és így nekem itt most ingyen és bérmentve ki kell ordítanom a tüdőmet ahhoz, hogy néhány érdeklődő megtudja azt, amit egyébként megtudhatna egy honvédségi nyomda kis kiadványából is. Menjünk tovább. Ide nem kell bejönnünk, ugyanolyan Rosszrajzok vannak itt is, mint egyebütt, menjünk tovább. |