Lázáry Réné Sándor

Transsylván hősköltemény

Petőfi Sándor és Arany János hangján,
Hallhatatlan szellemüknek ajánlom

Nem kell Herculáneumnak
Híre, Pompej pompája -
Nagyságuk a magas üdő
Hitvány porrá rongálja!

Nem kell Nippon szent pagonya,
Sem ranguni pagoda -
Fajtám rangja, setét múltja
Már elmémre rakoda!

Nem kell Ámerika álma,
Laurussa Delphinek -
Ahány lepcses dög filozóf,
Annyi életelv!... Minek?

Nem bóklászom Newyork, Brüsszel,
Páris, Londony vadonát -
Inkább padkán pipaszóval
Fújok folyton adomát!

Nem bámulom a mudernség
Észbomlasztó iramit -
Rendületlen maradok, mint
Égyiptusi pyramid!

Nem vonz Gőthék példaképe,
Mert az ősöm Pató Pál -
S Göre Gábor, ki törzsökén
Szittya dahányt matyókál!

Nem érdekel Bódler, Volter,
Disznyó dékadenczia -
Fülemnek Dankó nótája
Sokkal szebb kádenczia!

Ne zajongjon Zóla, Drájfusz,
Nitse, Russzó, Merimée -
Jogosabb, ha Árpád apánk
Zalán fejit veri bé!

Nekem negyvennyócz is páros,
Petőfi is Petrovics -
Székely lófő, versíráshoz,
Naplopáshoz ne konyíts!

Elég ha hű honérzemény
Dagasztja hő kebeled -
Tiéd a turányi múzsa
Malasztja, s Ő teveled!

Akkor szép a magyar eszme,
Tőről metszve, ha zsivajg -
S nem okoz a pedellusnak
S a nemzetnek agyi bajt!

Mondok kántortanítónak:
"Szépen szenvedj, kitartás!
Ha ékösen sopánkodol,
Népszónokként kitart más!"

Pofázhat az elvhűségrűl
Fád siheder, pár pisis -
Meglehet, hogy Mojszes fattya,
Tán még liberális is!

Szájal a sok szabadelvű
Tanok titkos zsidaja -
Jezsovita reformata,
De nem tudni: mi baja?

Idegenybűl bérelt ifjak
Invokálnak... Fenefrancz!
Semmit sohse revokálnak,
Vindikálnak: "Tolerancz!"

Nékem taknyos ne ugráljon,
Mint tarokkban a pagát,
Hájszen nem volt ideje hogy
Bémocskolhassa magát!

Lám, én vagyok a kivagyok,
S maradok, aki voltam!
Bár olykor a böcsületből
Úri módra kiholtam...

Futtam hőst ajakimon
Hideget meg meleget -
Kompromittáltam magamot
Mások helyett eleget!

Nem alkuszom! Csak jó pénzér
Lobogtatom pántlikám!
Hiszem, vallom: NON EST VITA
EXTRA TRANSSYLVANIAM!

Eltakar tán Sepsibükszád,
Ápol Csíkszentjehova!
Dürgést, sürgést csak az ért itt,
Aki nem ment sehova!

Nem ámítnak külmaszlagok,
Magyartalan divatok -
Gondolatom egyszerű, mint
Faragatlan pipatok!

Maros-Vásárhelyt, 1904 szeptemberében