MARULLO PAZZI VERSE

Zápult bigyó Zuccone di Stefani!
Lágy Coglioni sem különb, ha lódít
Agyuk habog, tudásuk is netáni,
Szavuk hazug - közhelyeken halódik!

Riszál a nyelvök, mint a rüfke rányi
Bár semmit sem mond: bölcset, sem valódit!
Gáncsos Ganélon, fondor kis meráni
Frázislovag mindkettő: seggnyaló itt...

Csökött pedallus, lusta nyű, vigéczbe
Ojtott barom csupán - nem mű igézte
Mű itész... Csak tökfej, tanári seggfej,

Lapostetű, tanoknak locska rongya -
Élősködő, ki mérgét zsoldban ontja!
Lapulj, Művészet! Oh, ma bárki megfej!

Maros-Vásárhelyt, 1894 augusztusában